A valóság nem az, amit tapasztalsz, hanem az, amit saját magadnak hozol létre az elmédben.
Valószínűleg mindannyiunknak voltak gyermekkorában megmosolyogtató téveszméi. Ezen nem csodálkozunk, hiszen még akkor tanultuk a világot. Ám a helyzet az, hogy felnőtt korunkban is feltételezésekkel élünk együtt. Olyan logikai bakugrások ezek, melyek főként az elfoglaltságunknak köszönhetőek.
Ilyenek például azok a korlátozó gondolataink, amelyekkel bebeszéljük magunknak, hogy mit tudunk, és mit nem tudunk megtenni. Ezek a gondolatok azért jönnek létre, hogy megvédjük magunkat a legrosszabbtól, vagy épp hogy elérjük a tökéletességet. Olyannyira a részeinkké váltak, hogy már szinte észre sem vesszük őket.
A látás illúzió
„A valóság csupán illúzió, bár nagyon kitartó.” Albert Einstein
Azt hisszük, hogy az az igazság, amit látunk, pedig nem ez az általános érvényű igazság. Nem mondhatjuk róla azt, hogy az objektív valóság lenne. Mindannyian a saját magunk virtuális valóságát látjuk, amit az agyunk állít elő.
A látás illúziója nagyon lenyűgöző. Ez azért van, mert a látás agyi kapacitásunk 2/3-át veszi igénybe, és agyunk 30%-át foglalja el. Emögött kullog a tapintás a maga 8%-ával, és a hallás 2-3%-kal. Szemünk másodpercenként 2 milliárd egységnyi információt küld az agykéregnek.
(Ha szeretnél még több lenyügöző tényt olvasni az emberi agyról, akkor ezt a cikkünket javaslom)
De figyelj csak! Az agyunk valójában megtréfál bennünket, hiszen például az emlékeink, a tudásunk, az érzelmeink, a figyelmünk és a véleményünk mind a látáshoz kötődnek. Persze, hogy még nagyobb legyen a csavar, tudnod kell, hogy ezek a funkciók tudat alatt működnek, és kétirányúak. Az érzéseid megváltoztathatják azt, amit látsz, és amit látsz befolyással van arra, amit érzel.
Egy hegy meredekebbnek tűnik egy nehéz hátizsákkal, mint nélküle, ugye?
A tanulmányok is kimutatják, hogy amit látunk, az a csak egy képzet, egy passzív szellemi konstrukció.
A félelem rablánca
Mindenki hisz a saját valóságában. Ám ezt az illúziót bármi széttörheti. Például a félelem, ami torzítja a valóságot. A félelem a bizonytalanság helyébe költözik, és mi elképzeljük a lehető legrosszabbat, ami megtörténhet velünk.
A félelem megbénít bennünket, beszűkíti a látásmódunkat, és kétkedéssel övez fel. Így akár önmegvalósító is lehet, hiszen nem cselekszünk, hanem várunk a lehető legrosszabb bekövetkezésére. Faramuci helyzet ez.
(Ha hajlamos vagy szorongani, a gyógynövényes hangulatjavítók felszabadíthatnak).
Élj tágra nyitott szemmel!
- Hajlamos vagy túl kritikus lenni? Fojtsd el ezt a bénító erőt.
- Gyakran félsz? Elemezd ki az érzést, nézz mögé, hogy mi az oka.
- Gondolt át, hogy egyes dolgokról miért vélekedsz úgy, ahogy. Biztosan igazad van? Például ha gyakran értesz félre embereket, akkor vizsgáld meg, nem-e az arckifejezésüket értelmezed rosszul?
- Viselj felelősséget a gondolataidért!
- Ismerd fel, ha vannak tévképzeteid a szerencséről, és a sikerről. Sokat profitálhatsz belőle.
- Nézz a magyarázkodásaid, kibúvóid mögé.
- Soha ne hazudj magadnak.
A kilakkozott igazság, a félelmek nagy kárt okozhatnak
Ha nagyon fals valóságot építesz fel magadnak, annak a kapcsolataid látják a kárát. Rengeteg kihagyott lehetőséged lesz az életben, bizonytalan, gyanakvó személyiség leszel. Ne maradj áldozat, konvertáld újra azt, ahogyan látod a világot.
Ne feledd, te vagy a saját valóságod megteremtője, szóval a te életed a te felelősséged. Milyen valóságot szeretnél magadnak? Nyisd meg a szíved az áldások előtt.
A valóságunkat az is befolyásolhatja, ha nem megfelelően működnek a koncentrációs képességeink, a memóriánk, ha hangulatingadozásaink vannak, ha tele az életünk stresszel, és ha fogytán van az energiánk. A jó hír az, hogy mindegyik problémára van gyógynövényes megoldás.
