Bár kissé talán furcsának tűnhet, de az már régóta tudományos tény, hogy az agyunkban találhatók olyan receptorok, amik szerkezetükben eléggé hasonlítanak a kannabiszban található vegyületekhez, ráadásul még külön receptoraink is vannak ezekhez a molekulákhoz. Szóval felvetődik a kérdés, hogy is van ez?
A társadalom többsége elég ambivalens módon viszonyul a kenderhez és így a CBD-olajhoz is. A többség elítéli és a bűn, a züllés előszobájának tartja, de ők talán nincsenek tisztában azzal a nem elhanyagolható ténnyel, hogy az agyunkban vannak olyan idegsejtek, amelyeknek a felépítése rokonságot mutat a kannabisz vegyületeivel.
Ezeket a molekuláris kapcsolódásokat ráadásul a szervezetünk hasznosítja, főként az egészségünk megőrzése, az immunvédelem területén, de a kutatások során az is kiderült, hogy nem csak mi teszünk így: gyakorlatilag a rovarok kivételével minden állat rendelkezik endokannabinoid rendszerrel.
De mégis mi az az endokannabinoid rendszer?
A lehető legegyszerűbben fogalmazva: az endokannabinoid rendszer olyan molekuláris jelzőrendszer, amely segít az egészségünk kialakításában és megőrzésében, ráadásul testszerte megtalálhatók. Nemcsak az agyban, hanem például az immunsejtjeinkben, a szerveinkben, a kötőszöveteinkben és a mirigyeinkben is.
Egyébként már a neve is elég beszédes, hiszen az endogén szó jelentése a testen belüli, így ez endokannabinoid rendszer a testen belüli kannabinoid rendszert takarja. Magára az endokannabinoid rendszer felfedezésére egyébként egészen az 1990-es évekig kellett várni, egész pontosan a hasis és a marihuána hatóanyagának, a THC-nek – delta-9-tetrahidrokannabinol – azonosításáig.
Az ECS – vagyis az endokannabinoid rendszer – három fő részből áll: endokannabinoidokból (amik a testen belül előállított kannabinoid molekulák), receptorokból és különböző enzimekből.
A kutatók eddig két kulcsfontosságú endokannabinoid molekulát azonosítottak[1], amik a nyelvtörőnek is beillő anandamid és a 2-arachidonil-glicerol névre hallgatnak. Ezek gondoskodnak arról, hogy a belső folyamataink zökkenőmentesen menjenek, úgyhogy a szervezetünk maga is előállítja őket.
A hozzájuk kapcsolódó receptorok közül is főként kettő emelkedik ki: a CB1 és a CB2 receptor. Úgy kell ezt elképzelned, hogy bár az endokannabinoid molekulák a testünk minden részén megtalálhatóak, viszont a CB1 receptor inkább a központi idegrendszer környékén foglal helyet, míg a CB2 receptor az immunsejtek közelében érzi jól magát.
Például, ha fáj a hátad, akkor a CB1 receptorok a gerincidegekben tesznek azért, hogy enyhüljön a fájdalom, míg a CB2 receptorok az immunsejtekből gyűjtve az információkat, jelezhetik a szervezetnek, hogy az adott gyulladás valamilyen autoimmunbetegséget takar.
Ezekkel szemben az enzimek felelősek azért, hogy lebontsák az endokannabinoid molekulákat, ha azok elvégezték az aktuális feladataikat. Ilyen enzim például a zsírsav amid hidroláz, vagy épp a monoacil-glicerin-lipáz.
Ezeknek az endokannabinoid molekuláknak, receptoroknak és enzimeknek az összehangolt működése biztosítja az endokannabinoid rendszer zökkenőmentes működését. Ha nem lenne, szó szerint ki kellene találni!
Ezért van szükség az endokannabinoid rendszerre
Az ECS olyan folyamatok szabályozásában, illetve gyógyításában vesz részt és játszik szerepet, mint:
- az étvágy fokozása és fenntartása,
- az emésztési folyamatok,
- anyagcserecsere-folyamatok,
- a krónikus fájdalom csökkentése,
- gyulladások,
- szív- és érrendszeri funkciók,
- az izomképződés,
- a csontok átalakulása és növekedése,
- a reproduktív rendszer működése,
- a májfunkciók fenntartása,
- bőr- és idegek működése,
- a hangulat szabályozása,
- tanulási folyamatok,
- stresszkezelés,
- memória,
- alvás.
Ezek a funkciók mind-mind hozzájárulnak a szervezet belső egyensúlyának fenntartásához, stabilitásához, vagyis magához a homeosztázishoz. Ha mondjuk valamilyen külső behatásra felborul a testünk egyensúlya, például egy baleseti sérülés vagy épp láz esetén, akkor az endokannabinoid rendszer lesz az, amely az immunrendszer mellett működésbe lép.
A CBD-olaj és az endokannabinoidok
Azt már rögtön az elején le kell szögeznünk, hogy a kenderben található vegyületeknek 2 fő csoportja van: a fentebb már említett THC, vagyis a delta-9-tetrahidrokannabinol. Ez az a hallucinogén anyag, amiért például a füvet, a spanglit elítélik.
A másik főbb összetevő viszont a CBD, vagyis kannabidiol, aminek már több mint 70 fajtáját különböztették meg egymástól. Ez egy nem pszichoaktív hatású kannabinoid, THC-t egyáltalán nem tartalmaz, így nemcsak Magyarországon, hanem Európában is legálisan kapható.
A 162/2003. (X.16.) kormányrendelet szerint a 0,2%-nál alacsonyabb THC tartalmú kender növények alacsony THC tartalmú kendernek minősülnek, és ezért nem alkalmasak kábítószer előállítására, mivel ekkora mennyiség nem idéz elő kábult állapotot.
A CBD-olajban lévő gyógyhatású vegyületeket egyébként főként a periférikus idegrendszerben található receptorok veszik fel, de a szervezet más pontjain megtalálható receptorokban is ki tudják fejteni a hatásukat. Azonban az egyik elsődleges feladata az, hogy hozzájáruljon az endokannabinoid rendszer működéséhez.
Emellett a CBD-olaj még:
- védi az idegrendszeri receptorokat,
- enyhíti a szorongást és a depressziót,
- elősegíti a minőségi alvást, illetve a mélyalvást,
- segít a fájdalom csökkentésében,
- mindemellett megnyugtatja az idegrendszert,
- és még a pánikbetegség leküzdésében is segíthet.
Ezen előnyök miatt nemhogy ellenjavalt, egyenesen ajánlott a CBD-olaj – mértékkel történő – fogyasztása. Napi maximum 20 csepp segíthet a biztos úton tartani az endokannabinoid rendszered, ráadásként pedig még a fenti problémák kiküszöbölésében is a segítségedre lehet.
Azonban arra mindenképpen figyelj, hogy csak és kizárólag ellenőrzött forrásból származó CBD-olajat használj. Ne dőlj be a hangzatos ígéreteknek, az olcsóbb áraknak, mert az így kapható készítmények valószínűleg nagyobb kárt okoznak, mintsem előre sejtenéd. Ha pedig nincs feltüntetve a gyártó vagy a származási hely, ne vedd meg a készítményt!
