Az érzelmeink folyamatosan üzeneteket küldenek felénk, reagálnak a körülöttünk és bennünk zajló eseményekre. Segítenek nekünk eligazodni a külvilágban, és abban, hogy minél jobban megismerhessük saját magunkat.
Az undor
Az undor az alapérzelmek közé tartozik. Elsődleges célja a testünket megóvni valamitől, ami az agyunk szerint nem tenne jót neki. Azonban ezen kívül még nagyon sok mindenre van hatással.
Izard és Ekman állapították meg, hogy melyek az alapérzelmek. Bizonyították, hogy az öröm, a düh, a bánat, az undor, félelem és meglepődés érzéseit kultúrától függetlenül minden ember képes felismerni, ezért ezek egyetemes alapérzelmek. Ezek kombinációjából keletkeznek az összetettebb érzelmek. Az undor és a düh alkothatja a megvetést.
Az undor szerepe elsősorban a túlélés volt. Az evolúciós pszichológia szerint nemcsak a testi jellemzők szelektálódnak a fejlődésünk során, hanem a viselkedésünk is. Csak azok a viselkedések maradnak fenn, amelyek valami miatt hasznosak a számunkra. Az undor a túlélést jelentheti, hiszen ki tudja szűrni azokat a dolgokat, amelyek károsak lehetnek számunkra, sőt, akár az életünket is veszélyeztethetik. Gondoljunk csak arra, amikor egy romlott éltelt látunk. Eszünkbe sem jut megkóstolni, hiszen a szervezetünk az undorral jelzi, hogy nem szabad megennünk.
Az, hogy miért undorodunk egy ételtől, némelytől pedig nem, nagyon egyszerű. Ha már egyszer rosszul lettünk valamitől, arra emlékezni fogunk, így ahhoz az ételhez undor válasz fog kötődni. A válasz megszületik az agyunkban, de a gondolati szinten túl fizikálisan is megjelenik. Tartozik hozzá ugyanis egy arcmimika, amely általában a felső ajkak felhúzásával és az orr ráncolásával jár együtt. Társulhat hozzá hányinger, ami szintén az életünk megmentését szolgálhatja, hiszen segíthet a romlott ételtől történő minél gyorsabb megszabadulásban.
Ahány ház, annyi undorodás
Az, hogy ki mitől undorodik, nagyon sok mindentől függ. A neveltetésünk, a kultúránk nagyon nagy hatással van rá. Míg Magyarországon a legtöbb embert erős undor fogná el, ha macskát kellene ennie, némely távoli országban ez teljesen természetes, így semmilyen negatív érzés nem képződik bennük a macska, mint étel kapcsán.
Tehát, bár az undor alapérzelem, azt, hogy mitől alakul ki, nagyon sok minden befolyásolja. Az undor ráadásul fertőző. Ha egy társaságban valaki a többiek szeme láttára kezd el undorodni valamitől, azt utána már valószínűleg a többiek sem fogják jó szemmel nézni.
Azonban nem csupán a test megóvását szolgálhatja, hanem a lélekét is. Sok esetben ugyanis szociális kérdésekben is támaszkodhatunk rá. Ha egy személy méltatlanul viselkedik, elkezdünk tőle undorodni. Nem akarunk vele találkozni, érintkezni, sőt, a létezéséről sem szeretnénk tudni. Az undor pedig segít megóvni a lelkünket a sérüléstől, a számunkra nem jó, vagyis megemészthetetlen ingerektől.
De most miért undorodom?
Amikor undor érzetet fog el minket, érdemes elgondolkodni annak okán. Lehetséges, hogy a számunkra megmagyarázhatatlan undort valójában nem az adott dolog váltja ki, csupán egy korábbi, rossz emlékű szituációnak is a részese volt az adott étel, tárgy, személy, ami felidézi számunkra azt a korábbi rosszat, amelyre most is undorral reagálunk.
2001-ben az amerikai Jonathan Haidt írásában azt mutatta be, hogy ösztönös, zsigeri reakcióink, nem pedig a logikus érvelés határozza meg, hogy mit tartunk helyesnek vagy helytelennek. [1]
Ezt az is bizonyítja, hogy hipnózissal előidézett, tudatalatti undor következtében a vizsgált személyek sokkal súlyosabb vétségnek ítéltek meg bizonyos cselekedeteket.
Az undor nem csupán magától alakulhat ki, mesterségesen is elő lehet idézni. Pizarro és Yoel Inbar a holland Tilburg Egyetemen büdös szagokkal befolyásolta a vizsgált alanyok másokhoz való hozzáállását. A háborúban filmes propagandaanyagokban rejtettek el patkányokról felvillanó képeket, undort váltva ki ezáltal a nézőkből azok iránt, akik a filmben szerepeltek, anélkül, hogy tudták volna, hogy valójában a patkánytól undorodtak.
Sok esetben egyes emberek megítélésének befolyásolására is felhasználják az undorkeltést. Ha valakiről rosszat akarnak terjeszteni, kitalálnak valamilyen elítélendő cselekedetet, vagy gusztustalan dologgal, szokással azonosítják, és máris el tudják érni, hogy negatív színben tűnjön fel még az is, aki korábban esetleg nagy megbecsülésnek örvendett..
De az undor sarkalhat minket ésszerűtlen cselekedetekre is. Ha például undorodunk valamitől, ami a miénk, és szeretnénk megszabadulni tőle, akkor akár áron alul is képesek vagyunk eladni azt.
Mitől undorodhatunk?
Tulajdonképpen bármitől. Soha nem lehet tudni, hogy mi fogja kiváltani, viszont, ha már kiváltódott, az általában csak nagyon nehezen és ritkán válik újra semlegessé számunkra. A nők valamiért hajlamosabbak az undorodásra, mint a férfiak, de a fiatalok is jóval könnyebben irtóznak valamitől, mint az idősebbek.
Valerie Curtis fényképes kísérletében bebizonyította, hogy a legtöbb ember számára vannak olyan dolgok, tárgyak, amelyek undort váltanak ki. Ilyen lehet a széklettől, a hányástól, a gennytől és számos bogártól való undorodás.
Miért hasznos undorodni?
Mert életet menthet. Ha undorodunk valamitől, valakitől, azt ösztönösen kerülni fogjuk. És nagyon jól tesszük, mert az undornak mindig oka van. Gondoljunk például egy romlott élelmiszerre. Ha megennénk, megbetegednénk. De mivel az undor érzése, majd a később esetleg kialakuló hányinger megakadályoz minket a romlott étel elfogyasztásában, így az nem fog tudni megbetegíteni bennünket. Azonban az undor sem véd meg mindentől. Már Charles Darwin is vizsgálta az undor érzését és arra jutott, hogy segít elkerülni a szennyezett és veszélyes ételeket. Az undor tehát egyfajta betegség elkerülő rendszernek is felfogható.
Az undor érzete során a szívverés lelassul, ezzel szemben a harag esetén felgyorsul. Amikor undorodunk, az az egész szervezetünkre hatással van. Ilyenkor az agyunk limbikus rendszere lép működésbe, azon belül az amygdala, amely segít eldönteni, hogy az adott helyzet jó, vagy rossz nekünk. Ha a helyzet egyértelműen rossz számunkra, akkor megjelenik az undor érzete.
Az undor egy olyan védekezési rendszert jelöl, ami a test és a lélek védelmében alakult ki. Alapvető biológiai motivációs rendszer, aminek fő funkciója abban áll, hogy visszautasítsa vagy kilökje a visszataszító ételeket a szájból és/vagy a gyomorból” - mondja Prof. Paul Rozin pszichológus.
Gyermekkorban egészen más dolgok váltanak ki undort, mint később, felnőtt korban. Egy gyerek sokszor utasít el bizonyos ételeket anélkül, hogy egyáltalán megkóstolná, de ez az undorérzet később teljesen képes elmúlni, és a korábban utált étel sokszor akár még kedvencévé is válhat. Sokszor egymásra is hatnak. Ha az egyikük elutasít valamit, arra a többi gyerek is gyanúsan fog nézni, és átveszik az adott élelmiszer, tárgy, személy, vagy bármi által érzett undort. Mert nem csupán ételtől, bármi mástól is képesek undorodni anélkül, hogy ismernék azt, csupán azért, mert egyikük az undor jeleit mutatja iránta. Így az undor nagyon sok esetben nem szolgál védelmet, hanem sokszor előítéletek, vagy a csoport egyes tagjainak viselkedése miatt képes kialakulni.
Tanuld meg elkerülni a rosszat, és felismerni a jót. Ebben segít a Tanuló csomagunk.
[1] http://nol.hu/tud-tech/20120908-az_undor_hatalma-1331021
