A gyermeki intelligencia nemcsak a mesében létezik: eláruljuk hogyan fejleszthető a gyermeki agy, és mivel motiválhatod a gyerkőcöt a tanulásra, fenntartva a természetes kíváncsiságát.
Az agy az emberi szervezet egyik legtitokzatosabb, legmisztikusabb szerve. Nélküle elképzelhetetlen az élet, hiszen egyfajta NASA-irányítóközpontként felel minden egyes apró momentumért, ami a testünkben végbemegy, vagy amit a világról megtanulunk. Emellett részben még az intelligenciáért is felel.
Ne reménykedj: sosem nő be a fejed lágya!
Az agy fejlődése már a fogantatás pillanatától kezdve elkezdődik, és gyakorlatilag sosem fejeződik be: folyamatosan változik, alkalmazkodik, amihez kell, de tény, hogy van egy időszak, amikor igencsak intenzív fejlődési periódust tudhat magáénak. Ez pedig nem más, mint a gyerekkor.
Érdekes, de a születés pillanatában méretében még nincs különbség a csimpánz, egy neandervölgyi gyerek, valamint a mai gyerkőc agymérete között, bár fejlődésük gyorsasága már eléggé különbözik.
Mindenesetre a mai csecsemők agya döbbenetesen gyorsan nő! Míg a kisbaba agytömege például csak a negyede egy felnőtt agyénak, addig a kicsik 2 éves korukra elérik a felnőtt agy tömegének ¾ részét, míg 5-7 éves korukra a 90%-át.
Az első három hónap mondhatni a 4. trimeszter
Az agy sosem mutat olyan fejlődési ütemet, mint a gyerekkor első 12-14 hetében, amikor a kicsi agya, illetve idegrendszere folyamatos és igen intenzív fejlődésen megy keresztül.
Az idegsejtek közötti kapcsolódások egyre szaporodnak, és a baba ezek hálózatán keresztül szívja magába az ingereket, a környezeti hatásokat, és újabb barázdák alakulnak ki az agyon. Mondjuk ezek a barázdák nem olyanok, mint a ráncok: ellenük nem kell küzdeni, mert minél több barázda jelenik meg az agyon, annál intelligensebb lesz később a gyerkőc.
Ezt követően az első 5 év az idegrendszer fejlődésének legérzékenyebb, egyben legdinamikusabb és legsérülékenyebb időszaka is, ez a rohamtempó egyetlen más életszakaszban sem tapasztalható.
Ekkor alakulnak ki az olyan kognitív, megismerési funkciók, mint például a mozgás, a beszéd, a szociális készségek, és a viselkedés, de ebben az időszakban alapozódik meg a későbbi felnőtt testi- és mentális egészsége is.
Nagyító alatt: az agy fejlődése
Az agy fejlődésére, és a folyamatos fejlődését biztosító rugalmasságára a plaszticitás kifejezést használják a szakemberek. Bár plaszticitását egész életünk folyamán megőrzi az agyunk, mégis a fejlődés korai szakaszban tapasztalható a legnagyobb fokú rugalmasság, amikor a kicsi még szivacsként szív magába minden információt. De ez normális is, hiszen ekkor ismerkedik a világgal.
Egyébként olyan 10-12 éves korig még elég intenzív ez a tulajdonság, utána fokozatosan csökken. Ez főként abban tapasztalható, hogy lassabbá válik egy-egy készség elsajátítása, lassulni kezd a tanulási-megismerési folyamat, némileg csökken az agy kreativitása.
Az agy fejlődése egyszerre szenzitív és hierarchikus. A szenzitív fejlődés azt jelenti, hogy valamely készség vagy képesség elsajátításának megvannak a maga speciális szakaszai, míg a hierarchikus besorolás alapján először az alapkészségekért felelős idegrendszeri kapcsolatok alakulnak ki, később erre épülnek az összetettebb készségek. Azonban megfelelő alapozás nélkül a komplex képességek elsajátítása elé is akadály gördül.
5 dolog, amire mindenképpen figyelj!
Minden szülő egyik legnagyobb rémálma, hogy nem tudja biztosítani gyermeke számára a megfelelő fejlődési lehetőséget, és így a csöppség lemarad kortársaitól, visszamarad a fejlődésben. Azonban ha az alábbiakra figyelsz, gyermeked nagy eséllyel marad kíváncsi, kreatív és tudásra éhező emberpalánta!
1. Érje minél több inger:
Fontos tudnod, hogy az agyban a külső ingerek hatására alakulnak ki az új ingerületkapcsolatok, ami által a kicsi egyre többet észlel, illetve tanul meg a világból. Külső ingerek lehetnek például a színek, a szagok, a hangok, vagy épp az olyan szociális ingerek, mint a családi találkozók, baráti beszélgetések, esetleg a játszóterezéseken szerzett tapasztalatok. És a folyamatos kommunikáció!
Elmondható, hogy minél több inger éri a kicsit élete első évében, annál barázdáltabb lesz az agya, ami az intelligenciájának csak jót tesz.
2. Mozogjon eleget a gyerkőc:
Elengedhetetlen, hogy az életkorának megfelelően minél többet mozogjon a gyermek, mert ez az egyik legfontosabb ingerforrása a kicsiknek. Kisbabaként ajánlott a rugós hinta, a babaúszás, a kúszás-mászás, majd ahogy nő a pici, jöhet a séta, a kergetőzés, a mászókázás, de a játszótér is.
Minél többet mozog a gyermek, annál jobb lehet a tanulmányi eredménye, és a mozgással még a diszlexia és a diszgráfia kockázatát is csökkentheted.
3. Táplálkozás:
Talán mondani sem kell, de nagyon fontos a kiegyensúlyozott, vitamin- és rostdús, fehérjében gazdag étrend. Különösen a fejlődő szervezetek számára! Figyelj tehát a megfelelő A-, B-, C-, D- és E-vitamin bevitelre is.
Az anyatejes korszak után érdemes fokozatosan előnyben részesíteni a magas antioxidáns tartalmú gyümölcsöket és zöldségeket, (ezek például az áfonya, a szeder, a többi bogyós gyümölcs, zöldségek közül pedig a spenót lehet a befutó), a fehérjében gazdag hüvelyeseket, húst, tojást és tejtermékeket. De az omega-3 zsírsavakban gazdag tengeri halak is kifejezetten ajánlottak, ahogy az olajos magvak is.
Ha pedig kifejezetten a kicsi agyműködését szeretnéd serkenteni, ügyelj a megfelelő cink- és vasbevitelre, amit a legkönnyebben a vörös húsokban, és a babfélékben találhatsz meg.
4. Családi minta:
Nagyon fontos az is, hogy a gyermek milyen példát lát-hall otthon a szüleitől, valamint a családtagoktól-barátoktól. Hogyan elégítitek ki a kicsi kíváncsiságát? Beszélgettek vele eleget, kap tőletek választ a kérdéseire? Leültetitek a tv- vagy a tablet elé mesét nézni? Vagy inkább olvassátok neki? Nagyon fontos, hogy mit lát a szülőtől: olvas vagy tv-t néz, esetleg a telefonját nyomkodja, vagy a számítógépen játszik? Rólatok veszi majd a példát! Ha a Ti kezetekben nem lát könyvet, ő miért vegye elő?
Ha Te magad mondod a mesét a gyerkőcnek, sokkal jobbat teszel neki, mint gondolnád! Élő beszéd közben ugyanis tudja figyelni a szádat mozgás közben, megfigyelheti, ahogy játszol a hangoddal és sokkal több interakcióra-kérdésfeltevésre van lehetősége, mintha csak a képernyőt bámulná.
Ha egy kisgyereknek sokat meséltek gyerekkorában, nemcsak a szókincse bővül hihetetlen tempóban, de a fantáziája és ezáltal a kreativitása is elszabadul. Emellett a mesék a gyerekkori agresszió leküzdésében is nagy szerepet játszanak.
5. Praktikák, amik segítik a tanulást:
Fontos, hogy a fejlődő gyermek számára életkoruknak megfelelő célokat fogalmazzunk meg, amiknek végrehajtására következetes menetrendet állítunk fel.
Ne erőltess még rá olyat, amihez nem elég érett, vagy ami csak téged érdekel, viszont a kicsi érdeklődési körén teljesen kívül esik. Ugyanakkor ne féltsd túl a gyereket, idővel hagyd önállóan dönteni, érezze, hogy bizonyos határokon belül az ő véleménye is számít!
A praktikum nevében pedig érdemes a tanuló- és játszósarkot úgy kialakítani, hogy ott minden a gyerek kezére essen: a bútorok magassága, a rendszerezés, könnyen mozgatható bútorokat válassz, amiken nem ömlesztve sorakoznak a játékok, és a tanulást elősegítő eszközök.
Fontos, hogy ezek szellősen legyenek elrendezve, mégpedig azért, hogy a gyerkőcnek ingere legyen levenni és forgatni azokat. Szóval nem árt, ha ezek könnyen elérhetőek-hozzáférhetőek, mert így maguktól is fel tudják majd fedezni a világot!
