A cukor depressziót okoz?

Idáig, ha rossz volt a kedvünk, ettünk egy kis édességet, és máris sokkal jobban éreztük magunkat. De lehet, hogy a cukor valójában nem tesz minket boldoggá, sőt, depresszióba is eshetünk általa? Megpróbáltuk kideríteni a cukor cseppet sem édes titkait.

Miért vágysz a cukorra?

A cukor és a szénhidrátban gazdag élelmiszerek serkentik a boldogsághormonok termelődését, amelyek többek között a szerotonin és a dopamin. Általuk kevésbé fogunk szorongani, megnyugszunk, és jóval szebbnek látjuk a világot. Azonban telhetetlenekké válhatunk, és egyre többet és többet szeretnénk fogyasztani ezekből a finomságokból. A vágyakat pedig tettek fogják követni. Azonban egy idő után már nem fogjuk elérni azt a várva várt hatást, mint a történet legelején.

A folyamatos nassolás ráadásul nagyon rossz hatással van az egészségünkre is. Nagyon könnyen elhízhatunk, pattanásos lehet a bőrünk, és egyre kevesebb lesz az energiánk. Érdemesebb tehát a cukrot gyümölcscukorral kiváltani, és amikor úgy érezzük, ellenállhatatlan vágy késztet minket a nassolásra, ne engedjünk a csábításnak, és válasszunk inkább valami egészségesebbet, például gyümölcsöket.

Sajnos a stressz hatására is egyre jobban kívánjuk a cukrozott ételeket. Sokan evéssel próbálnak megküzdeni vele, így úgynevezett stresszevőkké válhatnak. Ezt nagyon nehéz leküzdeni, hiszen ilyenkor az étkezés jó érzésekkel, a feszültség csökkenésével jár együtt, így nehéz lemondani róla, még akkor is, ha tudjuk, hogy ártalmas.

Ha éppen diétázunk, akkor is érezhetünk kínzó vágyat a cukor tartalmú ételek iránt. Ezért is különösen fontos, hogy az étrendünk ekkor is kiegyensúlyozott legyen, és ne éheztessük magunkat. Sokkal rosszabb ugyanis, ha egyszer csak rávetjük magunkat a házi csoki készletekre, mint ha fokozatosan, felépített étrenddel küzdünk a kilók ellen.

A cukor árthat is

Sajnos, bár nagyon szeretjük és vágyunk rá, a cukor tud kifejezetten ártalmas is lenni. A benne található fruktóz például károsítja a májat, testünket pedig zsírraktározásra készteti. Így, ha valaki túl sok cukrot eszik, annak a mája körül vastag zsírréteg tud kialakulni.

Ráadásul, ha nem tudunk ellenállni a cukor fogyasztásának, azzal kockáztatjuk azt is, hogy esélye lesz nálunk a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának. A sok cukor ráadásul még a szívünket is képes károsítani, és felelős lehet a magas vérnyomás kialakulásáért is.

Ha jóval több cukrot fogyasztunk annál, mint amennyit kellene, sok felesleges inzulin kerül a véráramunkba. Ennek hatására az ereket körülvevő izomsejtek gyorsabban kezdenek fejlődni a kelleténél, így jóval nagyobb nyomás hárul az érfalakra. Ez pedig sajnos egyenes út a szívrohamhoz és a stroke-hoz.

Sokszor nyúlunk a csokik és egyéb édességek után akkor is, amikor nincs időnk vagy energiánk ételt készíteni magunknak, de úgy érezzük, éhesek vagyunk és fogytán van az erőnk. Bár ekkor a cukor hatására hirtelen felszökik a vércukor szintünk, így energikusabbá válunk, ez az érzés olyan hamar elillan, mint egy szelet csoki a szánkban és hamarosan nagyon fáradtnak érezhetjük magunkat. Ennek oka, hogy a vércukorszintünk, amilyen hamar felszökött a csoki hatására, olyan rövid időn belül fog visszazuhanni, elvéve tőlünk azt a kis energiát, amit korábban a magunkénak érezhettünk. De ez még nem minden.

A cukortól depressziós is lehetsz

A magas cukortartalmú ételek depresszióhoz, szorongáshoz és stresszhez vezethetnek. Az emberek többsége születésétől fogva vonzódik az édes ízekhez. Az édességek preferálása valójában egy túlélési mechanizmus, hiszen az ember tudat alatt így védi meg magát az általában keserű ízzel járó, mérgező ételektől. [1] Az édességekhez való vonzódásunk tehát tulajdonképpen túlélésünk záloga is egyben. De ettől még nem lesz kevésbé egészségtelen és káros számunkra.

A cukornak, az intenzív feldolgozási folyamatok miatt igen alacsony a tápértéke. Összetevői, a glükóz és a fruktóz károsan hatnak a szervezetünkre. Bár a kettő szerkezetileg nagyon hasonlít egymásra, valójában a szervezetünkbe kerülve nagyon is különböző módon viselkednek és hatnak ránk.

A glükóz egy egyszerű cukormolekula, amely főként növényi alapú összetett szénhidrátok építőköve, így leginkább a teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, gyümölcsökben és zöldségekben fordul elő. A fogyasztása nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára, hiszen a vérbe jutva energiával látja el a sejtjeinket, különösen az agysejteket. Mivel az agysejtek nem képesek energiát tárolni, így folyamatosan szükségük van a glükóz ellátásra.

A fruktóz ezzel szemben egy egyszerű cukor, amelyik természetes formájában megtalálható a gyümölcsökben és néhány zöldségben is, mint például a sárgarépában, a céklában és a jamgyökérben. Gyakorlatilag a testünk minden sejtje képes energiává alakítani a glükózt, azonban csak a máj sejtjei képesek a fruktóz kezelésére.

A finomított cukrok, mint amilyen például a fehér cukor is, és amilyen a magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup, az édesítőszerek és a méz, fele-fele arányban glükózból és fruktózból állnak.

A túl sok cukor fogyasztása pszichiátriai rendellenességekhez is vezethet. Egy hat országban végzett tanulmány komoly összefüggést talált a cukorfogyasztás és a depresszió között. A tanulmány szerint például a gyorséttermi ételek túl gyakori fogyasztása akár 38%-kal is képes növelni a depresszió kockázatát. Hasonlóan rossz eredményt értek el a vizsgálat során az édesített italok, melyek rendszeres fogyasztása szintén jelentősen növeli a depresszió kialakulásának esélyét.

A kutatás több, mint 20 éve folyó projekt, melyben több, mint 48 000 nő táplálkozási szokásait figyelték meg. Ez alapján azt is megállapították, hogy a gyümölcsök és zöldségek fogyasztása csökkenti a depresszió kockázatát.

A tanulmány egyik meglepő megállapítása az volt, hogy az alacsony zsírtartalmú diéta sem jár feltétlenül egészségügyi előnyökkel, hiszen nem csökkentette a résztvevők kockázatát a szívbetegségekkel vagy a rákkal szemben. Ráadásul a vizsgálat szerint az alacsony zsírtartalmú étrendben szereplő élelmiszerekből hiányzó egészséges zsírok kritikusak az agy egészsége és működése szempontjából.

Bár a cukor növeli a szerotonin szintet, ez az emelkedés csupán nagyon rövid ideig tart. Majd, miután az újra leesik, sokkal rosszabbul érezhetjük magunkat, mint a cukor fogyasztását megelőzően. Így sokkal jobb megoldás a szerotonin szint növelésére, ha az egészséges élelmiszereken keresztül bejuttatott szénhidráttal történik. Azonban, ha a szénhidrátot és a fehérjét együtt fogyasztjuk, akkor a fehérje jelenléte blokkolja a szerotonin szintézist. Így a szénhidrátot önmagában célszerű fogyasztani.

A csökkent vércukorszint hatására a mellékvesék stresszhormont szabadítanak fel. 

Ez arra készteti a májat, hogy az általa tárolt cukrot tegye elérhetővé a szervezet számára, így képes visszaállni a vércukorszint. Azonban ezek a hormonok ugyanazok, amelyek a stresszt és a depressziót is okozzák. 

Ezért, hogy a túlzott cukorfogyasztás ne idézhessen elő nálad stresszt, vagy depressziót, próbáld meg minél nagyobb mértékben kizárni azt az étrendedből. Az elején azonban készülj fel rá, hogy a cukor iránt erős függőség képes kialakulni, így nagyon kitartónak kell lenned, hogy ne ess a nasizás bűnébe. De hidd el, nagyon is megéri, hiszen nagyon sokat teszel ezzel a mentális és fizikális egészségedért.

Ha tenni szeretnél az egészségedért, szedj rendszeresen C-vitamint.