Így támad a háromfejű sárkány: nagyító alatt a stressz 3 fajtája

Bizonyára tapasztaltad már, hogy gyakorlatilag nincs olyan ember e földtekén, aki teljesen ki tudná vonni magát a különböző stresszhatások alól. Végül is, ez sem egy képzelt probléma, hiszen a hormonjaink gondoskodnak arról, hogy a fenyegetőnek tűnő vagy váratlan helyzetekre valahogy reagáljunk. A kérdés már csak az, hogyan vetsz véget ennek a hol rövidebb, hol hosszabb ideig tartó, cseppet sem kellemes állapotnak.

Azt talán bátran kimondhatjuk, hogy a stressz és annak megélése elég szubjektív dolog, hiszen ez a testünk és az agyunk válaszreakciója egy váratlan helyzetre. Ugyanakkor azzal sem árt tisztában lennünk, hogy nem vagyunk egyformák: ami az egyikünk számára hatalmas megpróbáltatást jelent, az a másikunknak szinte meg sem kottyan.

De a stresszhelyzetek lépten-nyomon megtalálnak

Vegyünk példának okáért egy színielőadást: amíg a színészek élnek-halnak azért, hogy kiállhassanak a színpadra a közönség elé és szerepelhessenek, addig mások számára a végítélettel határos lehet már csak a nyilvánosság előtti rövid beszéd megtartása is.

Azonban kevésbé drasztikus példánál maradva, stresszhelyzet az is, amikor sétálsz az utcán és hirtelen megugat egy kutya, ami miatt hátra hőkölsz és a szíved hirtelen a torkodban kezd el dobogni.

De hosszan fennálló stresszhelyzetet teremthet egy elhúzódó munkahelyi konfliktus, az anyagi létbizonytalanság miatt a számlákkal való folyamatos sakkozás, vagy az, ha a saját agyunk bombáz minket olyan képzelt helyzetekkel, amiktől kiver minket a víz. Például, ha beszállsz egy liftbe és lelki szemeid előtt máris látod, ahogy az összes vezeték elszakad, majd a fülke a mélybe zuhan.

Ezeket a tüneteket tapasztalhatod, ha stresszes vagy

A fenti példákból is látszik, hogy a legkülönfélébb szituációkat élhetjük meg stresszként, így az ezekre adott válasz is roppant széles palettán mozog. Ennek ellenére, a stressz működési mechanizmusa az eltérő válaszreakciók esetén is ugyanazokra az elvekre épül.

Mondhatnánk úgy is, hogy a stressz neurobiológiája elég összetett mechanizmus alapján működik. Mivel a testünk első körben nem tudja felmérni, hogy vélt vagy valós külső fenyegetettségről van-e szó, beizzítja a hormonrakétákat: hirtelen megnöveli az adrenalin, a noradrenalin és a kortizol termelését.

Ennek következménye az lesz, hogy megnő a vércukorszint, emelkedik a vérnyomás, gyorsul a légzés és a szívműködés, egyszóval a pulzusod is az egekben lesz. Emellett a pupillák kitágulnak és a figyelmed is jelentősen beszűkül, csupán egyetlen dologra, a vészhelyzetre fogsz tudni koncentrálni.

Felmerül a kérdés: vajon minden stressz egyforma?

Ezt a kérdést több szemszögből is körbe lehet járni. Egyfelől a stressz lehet fizikai eredetű (ide tartozik a táplálék vagy a meleg iránti vágy), és lehet pszichés eredetű is, például az irracionális félelem a pókoktól, a zuhanástól, a magastól.

Másfelől megközelíthetjük úgy is a felmerült dilemmát, hogy minden stressz rossz, vagy esetleg létezik pozitív hatású stressz is? A válasz erre a kissé becsapós kérdésre az, hogy igen, bizonyos helyzetekben lehet pozitív vonatkozása a stressznek.

Például akkor, ha egy autóbalesetet elkerülendő akkora adrenalinlöketet kapsz, hogy el tudod kerülni a katasztrófát: akár egy életmentő manőverrel, akár azzal, hogy félreugrasz a testi épségedet veszélyeztető jármű elől. Ez a „küzdj vagy fuss” reakció, amit a szervezeted úgynevezett stresszválaszként produkál a kérdéses helyzetekre.

Ugyanígy pozitív stressznek értékelhetjük azt a szituációt is, amikor egy sürgető határidőnek megfelelve, emberfeletti munkát tudsz elvégezni a cél érdekében. Ezekben az esetekben a stressz annyira kiélesíti az érzékeidet, hogy viszonylag könnyedén megbirkózol a váratlan helyzetekkel és nyomasztó feladatokkal.

Azonban egy dolog nagyon fontos: a stressznek átmeneti jellegűnek kellene lennie, hiszen ez egy pozitív vagy negatív válaszreakció a tested által fenyegetőnek ítélt külső „támadásra”. Ha elhárult a veszély, akkor a vérnyomásodnak normalizálódnia kell, a vércukorszintednek is helyre kell állnia és az izmok feszülésének meg kellene szűnnie – vagyis a probléma elhárítása után, a testnek vissza kellene térnie a normál állapotába.

Ott kezdődnek a bajok, ha a stressz állandósul, vagy bizonyos időközönként vissza-visszatér. És az is roppant nagy galibát tud okozni, ha a stresszes helyzetek egymásra halmozódnak.

A (rossz) stressz 3 fajtája

Amennyiben mégsem sikerül tartósan lecsillapodnunk, megnyugodnunk és visszazökkennünk a normál kerékvágásba, akkor beszélhetünk arról, hogy valamilyen probléma van a testünk stresszválasz-reakciójával.

Persze ahhoz, hogy ezt orvosolni tudjuk, nem árt tudnunk, hogy a 3 stressz fajta közül melyikkel nézünk szembe. A Psychology Today[1] szerint ugyanis megkülönböztethetjük:

• az akut stresszt,
• az ismétlődő akut stresszt,
• és a krónikus stresszt.

Az akut stresszt tekintve elmondhatjuk, hogy ez a stressz leggyakoribb fajtája, ami jó esetben viszonylag rövid ideig áll fent. Ennek oka az, hogy ez a váratlan helyzetekre adott első reakció vagy egy utólag, a vészhelyzet elmúltával jelentkező stresszválasz.

Súlyos akut stressz esetén azonban – például akkor, ha valamilyen bűncselekmény áldozatává váltunk – komoly mentális problémák is kialakulhatnak, például a poszttraumás stressz szindróma.

Abban az esetben beszélünk ismétlődő akut stresszről, ha az akut stresszhelyzetek gyakran előfordulnak. Általában azok szembesülnek ezzel a problémával, akiknek mindig valamilyen válsághelyzetet kell megoldaniuk az életükben. Például lakhatási problémákkal, anyagi gondokkal néznek szembe, vagy valamilyen súlyos betegséggel.

Ebben a helyzetben nem ritkán olyan folyománya lesz a stressznek, mint a szorongás, a depresszió és a nagyfokú hangulatingadozás, ingerlékenység, koncentrációzavar, memóriaproblémák. Elmondható, hogy ezekben az esetekben a legnehezebb segíteni a pácienseken, hiszen az folyamatos krízishelyzetek miatt az életük velejárójának tekintik a stresszt.

A krónikus stresszt a stresszfajták legsúlyosabbja, mivel nemcsak az aktuális élethelyzetre lehet káros hatással, hanem egészségügyi kockázatot is jelenthet. Krónikus stressz esetén ugyanis az akut stressz állandósul, nem szűnik meg, így akár a párkapcsolatod is tönkre mehet, diszfunkcionálissá válhat a családod, elveszítheted az állásodat, ami a legrosszabb forgatókönyvet tekintve, még anyagi csődöt is eredményezhet.

Az egészségügyi kockázatokat tekintve sem rövid a lista:

• szívbetegség,
• tüdőbetegség,
• rák,
• májzsugorodás,
• gyomorfekély,
• libidó csökkenése
• öngyilkosság,
• balesetek is szerepelnek a listán.

A stressztől nem tudsz teljesen megszabadulni…

… de megtanulhatod kezelni.

Minden ember, így te is, mi is eltérően dolgozzuk fel a stresszes helyzeteket: kaphatunk tőle fejfájást vagy elfoghat a szédülés, és hát a magas vérnyomás sem egy leányálom, hogy a korábban említett tünetekről – egészségügyi kockázatokról ne is beszéljünk.

Éppen ezért a probléma gyökerénél kell kezdeni a kezelést, vagyis meg kell találni azokat a stresszorokat, amik kiváltják belőlünk a nem kívánatos, a legnagyobb energiabefektetést igénylő reakciókat. Ha megvannak a stresszorok, akkor már tudunk rajtuk változtatni.

Például:

• az egészséges táplálkozással,
• a drogok – alkohol kerülésével,
• testmozgással,
• elegendő alvással,
• pihenéssel,
• a szociális kapcsolataink tudatos ápolásával.

Emellett természetesen fogyaszthatunk olyan étrendkiegészítőket is, amelyek energetizáló, koncentrációt fokozó, valamint stressz- és szorongásoldó hatásaiknak köszönhetően sikeresen veszik fel a harcot a stresszel szemben.

Amennyiben Te is nyugodtabb hétköznapokra, illetve kiegyensúlyozottabb életvitelre vágysz, próbáld ki az Orbáncfüvet, a Ginzenget, vagy a Gotu Kolát és ints búcsút a stresszes szituációknak!