50 lenyűgöző tény az emberi agyról (a tudomány jelenlegi állása szerint)

A következő tények remélhetőleg eloszlatnak néhány múltból megragadt tévhitet. Ismerjük meg tehát jobban az agy működését!

A tudomány azon ágazatára, mely az aggyal foglalkozik, gyakran hivatkoznak a végső frontierként, határként. Az idegtudomány területe még csecsemőkorban jár, de gyorsan fejlődik – így lesznek a tegnap „tényeiből” a ma „tévhitei”.

A szakértők egyetértenek abban, hogy lényegesen kevesebb információ áll birtokunkban az agyról, mint amennyit nem tudunk róla.

Most összeszedtünk 50 garantáltan bizonyított tényt erről a területről.

Néhány megijeszt majd, néhány pedig elgondolkodtat. A többi pedig rádöbbent, milyen tökéletlen „szerkezet” is irányítja életed.

Számadatok:

1. Egy átlagos agy nagyjából 2%-a a teljes testsúlynak, de a szervezet energia- és oxigénbevitelének legalább 20%-át felhasználja.

2. Agyunk 73%-ban vízből áll. Figyelmünkre és memóriánkra már csupán egy 2%-os hidratációban történő csökkenés negatív hatással lesz.

3. 90 percnyi izzadás átmenetileg olyannyira csökkentheti az agy méretét, mint egy teljes év alatt történő öregedés.

4. Agyunk nagyjából 1,3 kg és száraz súlyának 60%-a zsír. Ez tehát testünk legzsírosabb szerve.

5. A test koleszterinjének 25%-a az agyban található. A koleszterin nélkülözhetetlen eleme minden agysejtnek. Elegendő mennyiségű koleszterin nélkül az agysejtek meghalnak.

6. Senki sem tudja biztosan, de a legfrissebb becslések alapján agyunk nagyjából 86 milliárd agysejtet tartalmaz.

7. Minden neuron legalább 40 ezer szinapszist ér el nyúlványaival.

8. Egy homokszem méretű agyszövet 100.000 neuront és 1 milliárd szinapszist tartalmaz, melyek mind kapcsolatban állnak egymással.

9. Nem minden agysejt ugyanolyan. Körülbelül 10.000 speciális és különböző fajtájú neuron található az agyban.

10. Mindössze 5 perc oxigénhiány már komoly agykárosodást okozhat.

11. A csecsemők gyors mértékben növekvő agytérfogatuk okán rendelkeznek testükhöz viszonyítva nagy koponyával. Egy két éves gyermek agyának mérete egy felnőtt agyának 80%-ával egyenlő.

12. Az agy fejlődése nem zárul le tizenéves korban - ezt bármely szülő aláírná. Az agy nagyjából 25 éves kor körül ér el végleges és teljes mértékben érett formájához.

13. Az információ az agyban 1,5 és 400 km/h sebesség közt mozog. Ez gyorsabbnak számít, mint bármely Forma 1-es versenyautó maximális sebessége.

14. Az agy nagyjából 12-25 wattnyi elektromosságot hozhat létre. Ez elég egy alacsony energiafogyasztású LED lámpa áramellátásához.

15. Egy átlagos agy körülbelül 50.000 gondolatot generál egy nap folyamán. Viszont sajnos a legtöbb embernél a gondolatok 70%-a negatív.

16. Egyetlen másodperc alatt több, mint 100.000 kémiai reakció megy végbe az agyban.

Számít az agy mérete?

Bizonyos dolgokban számít a méret, de az agyat illetően nincs jelentősége.

1. A férfiak agya nagyjából 10%-kal nagyobb, mint a nőké.

2. Albert Einstein agya 1,2 kg súlyú volt – 10%-kal kisebb, mint az átlag agytérfogat (1,4 kg) – viszont az agyában található neuronok sűrűsége átlagon felettinek számított.

3. A neandervölgyi emberek agya 10%-kal nagyobb volt, mint a homo sapienseké.

4. Bolygónkon nem az emberi agy a legnagyobb. Az ámbráscetek agyának súlya meghaladja a 7 kilogrammot.

A modern élet agyunkra mért hatása:

Modern életformánk komoly hatást gyakorol agyunkra és annak változásaira, de ezen hatások egyáltalán nem tekinthetők pozitívnak.

1. Az agyunk egyre kisebb és kisebb. Az elmúlt 10-20.000 év az emberi agy egy teniszlabda méretével egyező térfogatcsökkentéssel járt.

2. Nem vagyunk okosabbak. A viktoriánus korszak óta az átlag IQ évszázadonként 1,6 ponttal csökkent.

3. A multitasking, vagyis több funkció egyidőben történő ellátása negatív hatással van produktivitásunkra. Mikor egyszerre több dologgal foglalkozol a figyelmed és teljesítményed csökken, a tanulás folyamatát lelassítja és rövidtávú memóriádnak is árt.

4. Az Y generáció tagjai (jelenleg a 18-34 év közti személyek) lényegesen feledékenyebbek, mint a babyboomerek (1940-1959 közt születettek). Hajlamosabbak elfelejteni azt, hogy milyen nap van vagy azt, hogy hova tették kulcsukat, mint szüleik!

5. Az emberi agyat általában a legfejlettebb technológiai vívmányokhoz hasonlítják. Hasonlították már az órához, telefonközponthoz, számítógéphez és az utóbbi időben az internethez is.

6. A koncentrálóképességünk időtartama egyre rövidebb. 2000-ben az átlagos időtartam 12 másodperc volt. Jelenleg ez 8 másodperc, ami kevesebb, mint az aranyhalaké, mely 9 másodpercnek felel meg.

7. Éhezés esetén az agysejtek felemésztik önmagukat némi energianyerés érdekében. A komoly diétázás tehát arra kényszerítheti agyunkat, hogy elfogyassza önmagát.

8. Agyad tárhelyének kapacitása nincs limitálva, nem tud megtelni úgy, mint számítógéped RAM-ja.

Tévhitek az agyról:

A tudomány rohamléptekben fejlődik, ezért bizonyos esetekben a tegnap tényei nem nevezhetők többnek a ma tévhiteinél.

1. Széleskörűen elterjedt mítosz az, hogy agyunk csupán 10%-át használjuk. Agyat feltérképező scanek egyértelműen bizonyítják, hogy nagyobb része folyamatos használatban van, még alvás közben is.

2. Nem létezik olyan, hogy jobb vagy bal agyféltekés személyiség. Agyunk mindkét felét használjuk.

3. Az alkohol valójában nem öli meg az agysejteket, ’’csupán’’ károsítja a neuronok végén található kötőszövetet.

4. A Mozart-effektus téves. Ugyan vannak bizonyos zenék, melyek jótékony hatással lehetnek memóriánkra és koncentrációs-képességünkre, Mozarttól senki nem lesz intelligensebb.

5. Talán hallottad már azt, hogy több agysejttel rendelkezünk, mint ahány csillag van a Tejúton, de ez közel sem igaz. A tudomány szerint nagyjából 86 milliárd neuron található agyunkban, míg a Tejúton 200-400 milliárd csillag létezik.

6. Sokan állítják, hogy agyunkban több, mint 10.000 mérföld hosszú érkapcsolat lelhető fel, ám bizonyított tény, hogy ez a szám nem nagyobb 400-nál.

7. A magas koleszterinszint nem árt az agy működésének, sőt, valójában csökkenti a demencia kockázatát.

Tények a memóriáról:

Régebben úgy gondolták agyunk fényképezőgéphez hasonlóan készít és tárol el emlékeket, pedig a memória közel sem így működik.

1. Emlékeink sokkolóan megbízhatatlanok. Érzelmek, motiváció és kontextus mind komoly hatással lehetnek arra, miképp emlékszel vissza valamire.

2. A memória inkább tekinthető egy tevékenységnek, mintsem egy helynek. Minden emlék dekonstruálódik és eloszlik az agyban, így mikor agyad felidézi azt, rekonstruálnia kell az emlék ’’szétesett’’ részeit.

3. Agyunk fejlődése lelassul 24 éves kor körül, később viszont más és más kognitív készségeket illetően figyelhetünk meg javulást. Ezért tapasztalhatod az, hogy időnként jobb vagy valamiben, más korban viszont rosszabb.

4. Ha előző este felöntöttél a garatra és ma nem emlékszel semmire, az nem azt jelenti, hogy elfelejtetted az éjszaka történteket. Részegen agyunk képtelen emlékek létrehozására.

Az aggyal kapcsolatos tények kivételesen furák:

1. Az emberi agy nem szilárd, inkább tekinthető puhának és vizenyősnek. Állaga a tofuéhoz vagy zselatinéhoz hasonló, és nagyon érzékeny.

2. Időnként fél agy épp olyan jó, mint egy egész. Mikor a sebészek agyhasítás, vagyis hemispherectomiát végeznek el egy betegen, eltávolítják vagy megbénítják az agy bizonyos részeit. Meglepő módon a páciensek ezután nem tapasztalnak semmiféle változást személyiségüket és memóriájukat illetően.

3. Azt hiszed, a te kezedben van a kontroll? Gondold át újra. A döntéseid 95%-ért a tudatalattid felelős.

4. Nem a koponyádban található agy az egyetlen, amivel rendelkezel. Beleidben található egy ’’második agy’’, mely további 100 millió neuronnak ad otthont. Bélflórád felelős több, mint 30 neurotranszmitter létrehozásáért, beleértve a boldogságmolekulának becézett szerotonint is.

5. Számos tudós hisz abba, hogy a zombi apokalipszis könnyedén megtörténhet egy, az agyunkat támadó mutálódott vírus vagy parazita következtében.

6. Agyad egy vér-agy-határfelület védi az idegen anyagoktól az azok okozta károk megelőzésének érdekében, de sajnos nem működik tökéletesen. A cigarettában található nikotin 7 másodperc alatt jut el az agyba, míg az alkoholnak ehhez 6 perc kell.

7. A vényköteles altatók valójában nem altatnak el. Agyad kómához hasonló állapotba helyezik, mely nagyjából az ellentéte az egészséges és pihentető alvásnak.

8. Agyunknak szüksége van a mentális stimulációra. Főleg a férfiak esetében igaz ez, többségük inkább választaná áram vezetését egyenesen az agyukba, mint annak a lehetőségét, hogy csendben üljenek egy szobában és gondolkozzanak!

9. Agyunkban több, mint 140 fehérjére vannak negatív hatással az olyan elektromágneses frekvenciák, melyeket telefonunk vagy egyéb elektromos készülékeink sugároznak.

10. Ugyan agyad dolgozza fel a fájdalmat, benne viszont nem találhatóak fájdalomérző receptorok. Ez magyarázza azt, miért nem éreznek fájdalmat agysebészeti beavatkozás esetén még az éber páciensek sem.

11. Néhány aggyal kapcsolatos tény van olyan bizarr, mint Albert Einstein agyának története. Az a patológus, aki autopsziát, vagyis tetemvizsgálatot végzett a relativitáselmélet megalkotóján, 40 éven át tárolta annak agyát pincéjének falai közt. Az agy végül Einstein unokájánál kötött ki miután a patológus elvitte hozzá egy műanyag tárolódobozban.