A fibromyalgia az egyik legrejtélyesebb, és egyben legfájdalmasabb betegség. Diagnosztizálása akár 3-5 évet is igénybe vehet, mert a tünetei alapján egyelőre nem lehet elsőre egyértelműen beazonosítani – annyira sok a variáns. Most eláruljuk, hogy mire figyelj, ha egyszerűen mindened fáj!
Tartalomjegyzék:
- A nem túlságosan biztató kezdet
- Mi áll a betegség hátterében? Az orvosok is csak tippelnek!
- A diagnózishoz több lépcsőn át vezet az út
- A láthatatlan betegség
- A gyógymódok változatos tárháza
A modern orvosi eszköztár ellenére, a fibromyalgia az egyik legnehezebben diagnosztizálható betegségek közé tartozik. Egészen félelmetes, de emiatt még ma is gyakran félrediagnosztizálják a betegeket, így olykor hónapokig, vagy akár évekig nem is azt a betegséget kezelik, amit valójában kellene.
Ennek egyik legfőbb oka többek között az, hogy a betegséget kísérő tünetegyüttes rendkívül sokféle jellemzőt produkál, ráadásul keletkezésének okáról még ma sem sokat tudnak az orvosok, ezért a felderítése is problémás.
A nem túlságosan biztató kezdet
A fibromyalgia egyik első és sajnos leginkább megérezhető tünete az állandó fájdalom. De nemcsak az időnként a karban, vagy a lábban megjelenő, hanem az egész testen végigvonuló, el nem múló, makacs fájdalom. Ami minimum 3 hónapig tart, és mivel a fibromyalgia elsősorban az izmokban és az inakban lép fel, így az emberi mozgást is igen erősen tudja hátráltatni.
Talán nem nehéz elképzelned, hogy milyen komplikálttá teszi az életedet az, ha nem tudsz kikelni reggel az ágyból, vagy nehézzé válik a lépcsőn közlekedés, esetleg már a séta is gondot okoz. Arról nem is beszélve, hogy még a kutyád után sem tudsz szaladni, ha esetleg túl messzire kóborolna el a parkban. És ez még csak a kezdet…
Egyébként már a betegség elnevezése is erre utal: „fibro-my-algia” – vagyis izomrost fájdalom a szó szerinti fordítása. A fibromyalgia legfőbb tünetei a következők:
- Kiterjedt fájdalom: a derék felett, és a derék alatt egyaránt jelentkező, legalább 3 hónapig tartó tompa fájdalom.
- Fáradtság: a fibromyalgiában szenvedő emberek gyakran ébrednek nagyon fáradtan, akár még akkor is, ha sikerült egy-egy hosszabb alvást beiktatni a szoros napirendbe. Az alvási időszakot ugyanis gyakran megzavarja a fájdalom, vagy az olyan rendellenességek, mint például az alvási apnoe, vagy a nyugtalan lábak szindróma.
- Kognitív nehézségek lépnek fel: ezt általában „fibro ködnek” nevezik, mivel rontja az összpontosítási képességeket, és a mentális feladatokra való koncentrációt, illetve memóriaproblémákat okoz rövid, és hosszú távon is.
A Mayo Clinic tanulmánya [1] szerint, a fibromyalgiával gyakran együtt jár még:
- az irritábilis bélszindróma,
- a migrén, illetve más típusú fejfájások,
- depresszió, szorongás,
- petefészekciszta,
- a fájdalmas hólyag szindróma,
- ízületi rendellenességek, például: reuma, ízületi kopás, stb.
Mi áll a betegség hátterében? Az orvosok is csak tippelnek!
Egyelőre még nem jött rá az orvostudomány arra, hogy pontosan mi válthatja ki a fibromyalgiát a pácienseknél. A fentebb már említett Mayo Clinic tanulmányában is csak tippelni tudtak.
Mindenesetre a lehetséges okok között tartják számon:
- a genetikai hajlamot: a tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy ha a családon belül felüti a fejét ez a betegség, akkor ez valamilyen sajátos genetikai mutáció miatt történhet meg,
- fertőzések: voltak olyan páciensek, akiknél valamilyen fertőzés váltotta ki a fibromyalgiát,
- trauma: ez lehet fizikai – például autóbaleset –, vagy érzelmi trauma, elhúzódó stresszes időszak esetén.
Mindenesetre a fájdalom hátterében a központi idegrendszer zavart működése áll. Idegstimuláció hatására ugyanis jelentősen megnő az agyban a neurotranszmitterek – vagyis a fájdalmat jelző vegyi anyagok – szintje.
Emellett túlságosan jól működik a fájdalomemlékezet: az agyban lévő fájdalomreceptorok külön memóriát építettek ki maguknak, így az idegsejtek sokkal érzékenyebbé váltak az olyan ingerekre, mint a nyomás, a hideg, a feszültség vagy bármely más terhelés. Ezeket a szervezet fájdalomként azonosítja.
Az eddigi esetek alapján a kutatók további kockázati tényezőket is megállapítottak. Ezek közé tartozik például a nem is: nőknél ugyanis hatványozottabban fordul elő a fibromyalgia, mint a férfiaknál, főként a változókorban lévő hölgyek tarthatnak ettől a betegségtől.
Ahogy már említettük, kockázatot jelenthet egyébként még az is, ha a családban egy rokonnál már diagnosztizálták a betegséget, de veszélyesnek bizonyulnak az ízületi rendellenességek is. Reuma, lupus vagy degeneratív ízületi gyulladás esetén ugyanis nagyobb valószínűséggel alakul a fibromyalgia is.
A diagnózishoz több lépcsőn át vezet az út
Korábban a pácienst némileg megkínozva, csak úgy diagnosztizálták ezt a betegséget, hogy 18 speciális fájdalompontot vizsgáltak meg a testén: arra voltak kíváncsiak, hogy erős nyomás hatására ezek közül hány fog fájni, és mekkora lesz a fájdalom mértéke. Ha 11 ponton érezhető fájdalommal jár a nyomás, akkor nagy valószínűséggel fibromyalgiáról van szó.
Ezzel szemben ma már szélesedett a diagnózis felállításának köre: a fájdalompontos méréseken kívül, még abban az esetben lehet erre a betegségre gyanakodni, ha legalább 3 hónapja tart a kiterjedt fájdalom, amit egyébként semmilyen betegség nem indokolna.
A láthatatlan betegség
Bár a fibromyalgia kimutatására nincsen külön vérvizsgálat, azért hasznos lehet lefuttatni egy teljes körű vérvizsgálatot is, hiszen úgy sokkal nagyobb az esély a pontos diagnózisra, ha más betegségeket közben ki tudunk zárni.
Éppen ezért érdemes kérni egy teljes vérképelemzést, nézzenek például vérsüllyedést, pajzsmirigyműködést, ciklikus citrullinált peptid tesztet, és azt is mérjék fel, hogy mennyire magas a rheumatoid faktor.
Mivel az orvosok még mindig keveset tudnak erről a betegségről, gyakran előfordul a páciensekkel, hogy csak szimulációnak tekintik a felpanaszolt fájdalmat, mivel se a röntgen eredmények nem mutatják ki a betegséget, és ahogy említettük, a laboratóriumi vizsgálatok is inkább a többi betegség kizárásában segítenek.
A gyógymódok változatos tárháza
Mivel a fibromyalgia igazán titokzatos betegség, a javasolt terápiák is igen változatosak lehetnek. A gyógyszeres kezeléssel csökkenthető a fájdalom, míg az antidepresszáns szerek a depresszió, a szorongás, a fáradékonyság, illetve az alvászavarok oldására lehet jó. Azonban antidepresszánsok helyett érdemes inkább a megfelelő vitaminokat és gyógynövényeket választani.
Emellett segíthet a betegség legyőzésében a mozgás, a minél egészségesebb életmód, és az olyan alternatív gyógymódok illetve mozgásformák, mint az akupunktúra, a jóga, a masszázsterápia, vagy épp a tai chi. És persze az elegendő alvás! Hiszen ahogy korábbi cikkeinkben is írtuk, az agynak is szüksége van időnként a lekapcs gombra!
Ha stresszes vagy, sokat szorongsz mostanában, akkor változtass rajta! A Gotu Kolával enyhítheted a szorongást és növelheted a koncentrációs képességedet, míg az Ashwagandha a stressz oldásában segít neked. Tedd próbára őket!
