Idegtudománnyal foglalkozó kísérletek rávilágítanak, hogy a jobb vagy bal agyfélteke dominancia elmélete csak tévhit.
A mítoszon alapuló agyfélteke dominancia tesztek a közvélemény félrevezetésével, csupán a profit érdekében jelentek meg.
Amit ebből a cikkből a jobb és bal agyfélteke elméletről tanulhatsz:
-
Hogyan alakult ki az agyfélteke dominancia mítosz
-
Milyen előrelépés segítette az idegtudományt arra a következtetésre, hogy az elmélet hamis alapokon nyugszik
-
Mi az oka, hogy a mai napig létezik ez a mítosz
-
Miért kell óvakodnod az agyfélteke dominancia tesztektől
A jobb vagy bal agyféltekés személyiségek elmélete az egyik legidőtállóbb mítosz az agyműködéssel kapcsolatban.
Az elmélet alapján 2 féle ember létezik - a bal agyféltekés, aki analitikus gondolkodású, és a jobb agyféltekés, aki inkább kreatív beállítottságú.
Ez az elképzelés azonban olyan ismeretek mentén fogalmazódót meg, melyeket több mint 100 éve tártak fel.
Az idegtudomány fejlődése során bebizonyosodott, hogy az elmélet, -miszerint valakinek a bal, másnak pedig a jobb agyféltekéje domináns,- tulajdonképpen elavult.
Hogyan alakult ki azt agyfélteke dominancia mítosz?
Az agyunk kettő, jól elkülöníthető részből áll, melyek agyfélteke néven ismertek.
A két félteke azonban korántsem tükörképe egymásnak - formájukat és funkciójukat tekintve is elmondható, hogy asszimmetrikusak egymással.
Agyunk két oldala idegrostok segítségével kommunikál egymással, melyek a kéregtestben találhatóak.
1880 körül felismerték, hogy az egyik félteke sérülése előre meghatározható változásokat generál a viselkedésben és az agyi funkciókban.
Megfigyelték, hogy a bal félteke felelős például a beszédért és az írásért, míg a jobb agyféltekénket térbeli tájékozódásra és az összefüggések megértésére használjuk .
Gyors ugrás 1960-ba, amikor idegsebészek úgynevezett agyhasításos műtéttel kezeltek súlyos epilepsziában szenvedő betegeket.
Az agyhasításos műtét során a a két agyféltekét összekötő idegrost-köteg, a kéregtest egy részének átvágása történik.
Ez a drasztikus beavatkozás alkalmasnak bizonyult a rohamok megszüntetésére, azonban gyakran fontos agyi funkciók elvesztésével járt.
Az agyhasítással kezelt pácienseken történő kísérletek segítségével a neuropszichológusok megállapították, hogy bizonyos funkciókat, egyes területekhez lehet kötni az agyban.
Felfedezték, hogy mindkét agyfélteke más és más jellegű működést tesz lehetővé.
Agyunk jobb féltekéjét leginkább a térbeli tájékozódásért, az arcfelismerésért, a vizuális képzelőerőért és ritmusérzékért vélték felelősnek, míg a bal félteke feladatainak a számításokat, a matematikát, illetve a logikai képességet gondolták.
A kísérletek vezetőorvosát, Roger Sperry-t orvostudományi Nobel díjjal jutalmazták, mellyel a nyilvánosság előtt is figyelmet kapott a jobb és bal agyfélteke elmélet.
Az agyfélteke dominancia teória alapján, mindenkinek dominánsabb az egyik agyféltekéje, amely alapvetően befolyásolja a személyiségünk típusát.
A tipikus jobb agyféltekés személyiségjegyek a kreativitás, a jó kifejezőkészség, az intuitivitás, az érzelmi és művészi beállítottság.
A bal agyféltekés személyek pedig inkább logikusak, analitikusak, jó a nyelvérzékük és ügyesen számolnak.
Az alábbi kép remekül illusztrálja, hogy elméletileg mely tulajdonságok jellemzik a két személyiségtípust.
A technológia is alátámasztja: Az agyfélteke dominancia elmélet idejétmúlt.
Az agyfélteke dominanciájának elmélete sosem volt igazán tudományosan megalapozott, sőt, mára teljesen elavultnak tekinthető.
Az agyröntgen technológia segítségével rájöttek, hogy a két félteke, a kéregtest segítségével kommunikál és együttműködik egymással az összetett feladatok elvégzése érdekében.
Például a beszédért felelősnek vélt bal agyfélteke aktivitás, valójában nem köthető egyetlen területhez az agyban.
Ugyanis, míg a bal félteke a nyelvtant és a kiejtést teszi lehetővé, addig a jobb agyfélteke felelős a hangsúlyért és a beszédritmusért.
Természetesen néhány ember jobb nyelvérzékkel rendelkezik, mint mások, azonban ez nem azért van mert náluk a bal agyfélteke dominánsabb..
A beszédhez agyunk egészére szükségünk van.
Ez az egyik oka, hogy a két anyanyelvűség, vagy egy új nyelv megtanulása kiváló gyakorlat az agynak.
Napjain egyik áttörő tanulmányában neurológusok több mint, 7000 területét vizsgálták meg az agynak, mint egy 1000 felnőtt agyhullám mintázatainak analizálásával.
Nem találtak bizonyítékok a jobb vagy bal agyfélteke dominanciájára.
Így, alapozzunk inkább a naprakész elméletre, miszerint az agyunk mindkét felét használva oldunk meg feladatokat, és a feladat típusától függ, hogy melyik félteke működése hangsúlyosabb.
A legtöbb feladat elvégzéséhez agyunk rengeteg információt hív elő a különböző területekről, melyek a sokszorosan összekapcsolt idegpályák segítségével jutnak el a megfelelő helyre. Működésük akár egy óriási információ-úthálózathoz is hasonlítható.
A tudományos álláspontfoglalás ma már erősen ellenzi az agyfélteke dominancia elméletet.
Valójában mindig is a “populáris pszichológia” részét képezte az elmélet és tudományosan sosem volt teljesen elfogadott.
Ugyan, a személyiségtípusok különböznek egymástól, valójában ennek semmi köze, ahhoz, hogy az egyik agyfélteke aktívabb, erősebb vagy jobban igénybe vett lenne.
És a mítosz ezek ellenére továbbra is él.
Nézzünk 4 lehetséges magyarázatot arra, hogy miért ragaszkodik a világ olyan erősen ehhez az elmélethez:
1. Sok időbe telik, míg egy irányzat általánosan elfogadottá válik.
Nagyjából 17 évbe telik, amíg egy új gyógyászati felfedezést a mainstream gyógyászat is adoptál, és még hosszasabb, hogy a közvélemény is megismerje, megértse és elfogadja azt.
2. Általánosítással és kategorizálással könnyebb megérteni a minket körülvevő világot.
Az emberi agy és viselkedés megértése valójában még gyerekcipőben jár.
Az emberiségét kettéosztani 2 fő személyiségcsoportra egy nagyon durva leegyszerűsítés.
3. Az emberek egyik legfőbb vágya megérteni önmagukat. Miért olyanok amilyenek, és hogyan illenek bele a világba.
Sokan úgy érezhetik, hogy az agyfélteke dominancia elmélet segít nekik ezen kérdés megértésben.
Ugyanezen indokkal magyarázható, hogy miért olyan népszerűek a személyiségtesztek és a horoszkópok.
4. A rengeteg teszt, hirdetés és információ amivel online találkozunk a mítosz hitelességet sugallja számunkra.
Ha valamit igazán sokszor látsz ismétlődni, akkor hajlamosabb vagy elhinni, hogy az igaz.
Ez a kognitív torzítás egyik formája, a látszólagos igazság effektus.
Amely tulajdonképpen a hajlam, elhinni olyasmit, amit könnyebb feldolgoznia az agynak, vagy többször észlelte azt.
A társadalmi álláspontfoglalás az agyfélteke dominancia elméletről
Az agyfélteke dominancia elméletre alapozni valójában ártalmas, hiszen gátat szab a társadalmi fejlődésben.
Azt hinni, hogy csak egy bizonyos csoportba tartozó képességeid lehetnek jók, megakadályoz abban, hogy rábírd önmagad a többi képességed fejlesztésére.
Azzal sem vagyunk előrébb, ha másokra tekintünk a jobb agyfélteke, bal agyfélteke perspektívából.
A sztereotipikus gondolkodás és előítéletek, miszerint “minden művész gyenge matekből” és “a mérnökök nem képesek kreatívan gondolkodni”, minden bizonnyal helytelen.
Rengeteg hatalmas elme volt párhuzamosan analitikus és kreatív gondolkodású .
- Leonardo da Vinci egy személyben volt tudós, matematikus, mérnök és festőművész, aki megalkotta a világ egyik leghíresebb festményét a Mona Lisat.
- Albert Einstein Nobel díjas elméleti fizikus kiválóan játszott hegedűn. Sőt, úgy gondolta, hogy a relativitás elméletéhez az intuíciói vezették, melyben sokat segített neki a zene.
Sajnos az agyfélteke dominancia kérdés már az oktatási rendszerünkben is fellelhető.
Némelyik tanár hajlamos bizonyos képességek alapján kategorizálni a diákokat, azt gondolni, hogy csak egy bizonyos területen lehetnek jók, majd ez alapján oktatni őket.
Megfosztani a zenetanulástól a tudományos gondolkodású diákokat, olyan mint, megfosztani a társadalmat a következő Einsteinől.
Óvakodj az agyfélteke tesztektől!
A rengeteg interneten található hamis teszt, valójában a marketing szakemberek egyik eszköze arra, hogy fenntartsák a közmegítélést a jobb agyfélteke bal agyfélteke mítoszról.
Talán már Te is elvégeztél hasonló teszteket, annak reményében, hogy segítségükkel többet tudsz meg önmagadról.
Azonban, ahogy most már Te is tudod, ezek a tesztek egy hamis feltevésen alapulnak, tulajdonképpen inkább ártanak, mintsem használnak, hiszem a képességeidben való hited lekorlátozását erősítik benned.
Az agyfélteke tesztek gyakran csak pénzt akarnak kihúzni belőled!
Amikor egy oldal ingyenes szolgáltatással kecsegtet, például pszichológiai vagy önismereti teszt, azt hiheted, hogy korrekt ajánlatot kínál.
Ugyan van néhány teszt, melyet oktatási intézmények vagy szakmai szervezetek állítanak össze, azonban ez nem igaz az agyfélteke dominancia tesztekre, főleg, hogy azokat nem támasztják alá valódi, tudományos tények.
Tehát, ezek a tesztek egyetlen céllal készültek - a profit miatt.
Weboldalakra gyakran csábítják a látogatókat ezekkel a tesztekkel, ahol valójában az a cél, hogy eladjanak Neked valamit, sokszor a személyes információid alapján.
Ezeket az információkat gyakran eladják hirdetőknek, marketingeseknek és kutatóknak, de sajnos az is előfordul, hogy bűncselekményekhez használják fel őket.
A legtöbb ártalmatlan kérdőív jóval több adatok rögzít Rólad, mint ahogy azt feltételeznéd. még akkor is, ha nem adsz meg személyes információkat.
Az adatbányász szervezetek könnyedén megállapítják, hogy milyen számítógépet használsz, mi az IP-címed, hol tartózkodsz és hogy milyen oldalt látogattál azelőtt, illetve azután, hogy az ő oldalukra érkeztél.
Innen már nem nehéz megtalálni a neved, a címed és még sok információt Rólad.
Tehát, mielőtt online agyfélteke-dominancia tesztet,- vagy bármilyen kvízt, kérdőívet- töltenél ki tájékozódj az oldal hitelességéről.
- Megbízható szervezet áll mögötte?
- Valaki időt vagy pénzt szánt a teszt megalkotására?
- Mit gondolsz, mi motiválta a teszt létrehozásában?
Figyelj arra, hogy milyen kérdésekre adsz választ, és azt javasoljuk, hogy, ha nem vagy biztos az oldal hitelességét illetően, akkor inkább kerüld el a válaszadást.
.
Az online agyfélteke dominancia tesztek
Ha rákeresel online a “jobb agyfélteke, bal agyfélteke teszt” kulcsszavakra, rengeteg találatot dob fel a kereső, köztük tesztek, kvíz-kérdések, cikkek, könyvek, alkalmazások és még sok más.
Csináltunk egy mélyreható elemzést a “jobb agyfélteke, bal agyfélteke teszt” keresés top találataiból, és a következőkre jutottunk.
A legtöbb weboldal ingyenes tesztet kínál, hogy különböző termékeket vagy szolgáltatásokat adjon el Neked, mint például:
-
grafikai tervezés és hirdetés
-
gondolkodást fejlesztő alkalmazás
-
biofeedback berendezés
-
irodai eszközök
Sok esetben a teszt és a felkínált termék között nem egyértelmű a kapcsolat, de ha szánsz rá még egy pillantást, máris láthatod.
Sok oldal az agyfélteke-dominancia tesztekkel próbál rávenni, további kérdőívek kitöltésére, látszólag különböző célokkal, mint például:
-
potenciális munkavállalók megtalálása
-
teszt “csak úgy poénból”
-
teszt az egészségről
Ezeknél az oldalaknál nem egyértelmű, hogy pénzt próbálnak-e kicsalni belőled, vagy sem.
Ilyenkor érdemes igazán résen lenned.
Ugyanis, egyetlen céljuk van az ingyenes kérdőívekkel, ami nem más, mint adatot gyűjteni Rólad.
Légy óvatos azokkal az oldalakkal, ahol nem találsz “rólunk”, “kapcsolat”, “adatvédelmi nyilatkozat” vagy “ felhasználási feltételek” leírást.
Az ilyen gyanús oldalaknak durván a fele valamilyen nem angol nyelvű országban van bejegyezve, sok esetben például Kínába.
Az agyfélteke dominancia tesztek kérdései gyakran arra irányulnak, hogy mennyire vagy precíz, kockázatvállaló, lobbanékony, pontos, illetve mennyire jók a kommunikációs és matematikai képességeid.
Látod már, hogy miért lehetnek fontosak ezek az információk másoknak - például egy potenciális munkaadónak?
Agyfélteke dominancia mítosz: a viszonyítási alap
Az agyfélteke dominancia elmélet egy mítosz, bár széles körben elterjedt, a tudomány cáfolja.
Lényegében a társadalmi előítéletek és a korlátozott vélekedésre való hajlam tartja életben.
A hamis teszteket gyakran arra használják, hogy eladjanak valamit vagy információt gyűjtsenek Rólad, és azt adják el.
A cikk fontos mondanivalója, hogy az agyad minden egyes része együtt dolgozik, kommunikál egymással, és nincsen jobb vagy bal agyféltekés személyiség!
