A szépség és az agy misztikus kapcsolata: mitől látjuk szépnek azt, ami szép?

A szépséggel azért gyűlik meg a bajunk, mert mindenki mást tart szépnek. Bár minden kornak megvolt a maga szépségideálja, a szubjektív megítélés, az egyéni preferenciák miatt a szépséget, illetve az esztétikát egyszerűen nem lehet szabványosítani. Az viszont már rögtön érdekes kérdéseket vet fel, hogy az agyunk hogyan jut el abba az állapotba, amikor valakiről vagy akár valamiről azt a következtetést vonja le, hogy szép. Ebben a cikkben ennek jártunk utána és persze a szépség fogalomértelmezésével sem maradtunk adósak.

Kezdjük is talán rögtön azzal, hogy mi is maga a szépség? Mit tartunk és tarthatunk szépnek? Talán ez az egyik leginkább vitatott, legsokrétűbb és legösszetettebb fogalom a világon, hiszen a használatát nem lehet pusztán személyekre korlátozni. Nemcsak embereket tarthatunk szépnek és a szépség ideálja sem csak minket vehet körbe.

A szépség zűrzavaros fogalma

Ahogy szinte minden, úgy a szép és a szépség fogalma is egyidős az emberiséggel, és természetesen együtt fejlődött vele. Az ókori görög filozófusok kalónnak hívták, a rómaiak pulchrumnak és némileg tágabban értelmezték a fogalmat, mint manapság. Nemcsak embereket, állatokat vagy növényeket illettek ugyanis ezzel a jelzővel, de tulajdonságokat, fogalmakat, gondolatokat és igen faramuci módon, még törvényeket is.

Aztán ahogy teltek-múltak az évszázadok és évezredek, úgy változott a szépség fogalma is. Időnként kialakult egy-egy szépségideál, ami az adott korszakban meghatározta a divatot és a közízlést, de így a XXI. században ennél már kissé bonyolultabb a helyzet.

Ma sem lehet pontosan meghatározni, hogy mit tartunk szépnek, hiszen eljutottunk odáig, hogy gyakorlatilag nincs olyan, amit ne tarthatnánk szépnek. Itt kapnak szót ugyebár az egyéni preferenciák és szorulnak háttérbe az ösztönök vagy a hormonháztartás.

Ha a legeslegegyszerűbb értelmezését próbáljuk megfejteni, akkor talán egy kis időbeli bakugrással Immanuel Kant filozófus örökérvényű szavait kell felidéznünk, talán ez áll legközelebb a valósághoz. Szerinte ugyanis:

„Szép az, ami érdek nélkül tetszik.”

Mitől függ, hogy szépnek látunk-e valakit?

Nos, ez egy több összetevős dolognak tűnik, hiszen számtalan tényező befolyásolja azt, hogy mit találunk szépnek. Például:

• az agyunk működése,
• a szimmetria,
• az evolúciós ösztönök,
• a hormonháztartás,
• a közízlés, a divat,
• egyéni preferenciák.

Ami az agyunk szépérzékelését illeti, több terület is szerepet játszik abban, hogy mikor mit találunk szépnek[1]. Amennyiben a szemünknek kedveset, szépet látunk, akkor aktiválódik az agy hátsó részében a látókéreg egy része. Ezt a részt fusiform arcterületnek hívják és ez felel az arcfelismerésért.

Emellett a kutatók szerint[2] egy számunkra szép arc látványa nemcsak az arcfelismerő agyi területet izzíthatja be, de az agy elülső és középső részén elhelyezkedő jutalmazó és örömközpontjait is. Például az orbitofrontális kérget, a ventromediális prefrontális kérget és a ventrális striátumot. Így kapcsolódik össze az agyunkban a tetszetős látvány és az öröm, így jön létre a szépérzékelés.

De természetesen nem feledkezhetünk meg a már sok helyen, sokat emlegetett szimmetriáról sem, hiszen a tökéletesen arányosan elhelyezkedő szemek, orr, száj, a velük harmóniában lévő fej formája talán az, ami a legnagyobb hatással lehet az agyunkra. És persze az evolúciós ösztöneinkre is.

Mégpedig azért, mert ha a természet rendjét vesszük alapul, akkor az ott aszimmetrikusan növekvő növények, vagy bármilyen rendellenességet – aszimmetriát – felvonultató állatot egészségtelennek tekintettünk. Éppen ezért fontos számunkra nemcsak a szimmetrikus arcberendezés, de a testfelépítés is.

Ezen téren kapcsolódnak be a szépség fogalmának megalkotásába az evolúciós ösztönök és persze a hormonok is. A fajfenntartás ösztönének köszönhetően, hosszú évezredek alatt kódolódott a génjeinkbe az, hogy a legszebb, legegészségesebb „egyedekkel” akarjunk utódokat nemzeni. Ehhez tették és teszik hozzá a magukét a hormonok is, kialakítva a nőies és férfias külsőt. Előbbi termékenységet sejtet, míg az utóbbit a biztonsággal, az utód védelmével párosítják.

Például a női nemi hormonnak, az ösztrogén szintjének köszönhetőek a tipikus női tulajdonságok. Úgy, mint a vastagabb, duzzadt ajkak, a férfiakénál kisebb áll- és orrméret, a lágyabb arcvonások, valamint a törékeny alkatot sugárzó derék-csípő arány, és persze a keblek nem elhanyagolható, formás mérete. A férfiaknál ezzel szemben a tesztoszteronszint miatt magasabb, robusztusabb alkat, erőteljes arcvonások, nagyobb áll- és orrméret figyelhető meg, nem elhanyagolható testszőrzettel párosítva.

Ez a külső felépítés hat az óvó-védő ösztönökre és azt is hozzátehetjük, hogy mindkét nem abban az esetben találja vonzónak a másikat, ha az összkép arányos, egészséges, vonzó benyomást kelt.

Szerencsére a közízlés és a divat ma már szélesebb skálán mozog…

… mint akárcsak néhány évvel – évtizeddel előtt. Ha kicsit jobban belegondolunk, már 100 év alatt is rengeteget változott mind a férfi, mind a női szépségideál. A hölgyeket tekintve egyaránt örvendhettek a hódolatnak a légiesen könnyed, darázsderekú nők, de azok is, akik kicsit bujább idomokkal voltak – vannak megáldva.

Emellett nem mehetünk el szó nélkül a különböző stílusokra és akár szubkultúrákra jellemző külsőségek mellett sem, hiszen a maga módján ugyanolyan gyönyörű egy femme fatale, mint egy elegáns üzletasszony vagy egy rocker. Mert az alapigazság sosem változik: genetika, hormonok, ösztönök és evolúció ide vagy oda, végeredményben mindenkinek más a szép. És ez így is van jól.

De ezen ne húzd fel magad. Inkább gondoskodj mindennapi szépségedről a Jobb hangulat csomagunkkal, hiszen a nyugalom, a stressz- és szorongásmentes hétköznapok, a felhőtlen, vidám percek csak fokozzák a szépségünket.