Olyannyira, hogy még a technológia sem képes változtatni rajta...Nézzük, hogyan lehetséges ez.
Az ember úgy lett megalkotva, hogy ragaszkodjon a párjához. Lényegünk a szeretet.
Az agykéreg alatt, a határkérgi rendszer alatt, amelyben az érzelmeink keletkeznek, három szerelemhez kapcsolható agyi rendszer alakult ki:
1. a szexuális ösztön
2. az erősen romantikus szerelem érzése
3. mély kozmikus ragaszkodás a tartós társhoz
Az agy ezen területe telve van ősi vágyakkal, energiákkal, ösztönökkel.
Ez a három agyi rendszer szervezi más agyterületekkel összhangban a szerelmi életünket.
A párosodás ösztöne kb. 4,4 millió éve fejlődött ki az őseinkben, és nem fog attól változni, hogy éppen milyen párkereső app-ok a népszerűek.
Igen, persze, a technológia új udvarlási módszereket (e-mail írás, SMS írás, emojik, lájkolás, szelfizés) kínál, de mindez nem változtat lényegesen a szerelmen.
A fogamzásgátló tabletták csak még inkább szabaddá tették a nők szexualitását, hiszen már nem kellett félniük a teherbeeséstől.
A randioldalak csupán ismerkedős oldalak. Kaphatunk rengeteg számunkra „alkalmas” személyt, de minden a találkozáskor dől el. Tőlünk függ a párválasztás, a technológia nem dönt helyettünk. Megtanultunk viszont hazudozni a neten, és felszívódni (nem válaszolni a másik üzeneteire).
A személyiségbiológia szerint a gondolkodási és viselkedési stílusaink befolyásolják a párkeresésünket.
Az idegtudományi kérdőívek eredménye egyértelműen megmutatja, hogy ki kihez vonzódik:
• akiknél uralkodik a dopaminrendszer (kíváncsi, energikus, alkotó személyek), a hasonló emberekhez vonzódnak.
• akiknél a szerotoninrendszer ( hagyomány- és szabálykövetés, ők tekintélytisztelet, vallásosság) a meghatározó, szintén a hasonszőrűeket keresik.
• akire a tesztoszteronrendszer ( elemző, logikus, közvetlen és határozott) jellemző, olyan párt keres, aki gondoskodó, érzelmileg gazdag, szeret beszélgetni, és tud bánni az emberekkel.
• az ösztrogénrendszer típusúak is a szöges ellentétüket vonzzák.
Ezek mind természetes minták, és a technológiának semmi beleszólása sincs az alakulásukba.
Viszont a mai modern korban a szinglik kb. fele együtt él a párjával házasság előtt. Miért teszi ezt? Régen ez nem volt jellemző. Ma már nem kell félni a házasság előtti szex következményeitől, hiszen van fogamzásgátló tabletta. A helyzet az, hogy a párok félnek a válás társadalmi, jogi, érzelmi és gazdasági következményeitől. Éppen ezért mielőtt rábízzák az életüket, alaposan meg szeretnék ismerni a társukat. Óvatosak lettünk. Meg akarjuk vizsgálni, hogy hosszú távon is figyelmes-e, gyengéd-e a társunk.
A mai tendencia tehát az, hogy meghosszabbodik az elköteleződés előtti időszak.
Ennek ellenére viszont szeretünk megházasodni azzal, akivel már hosszú ideje együtt élünk. Ez az agy diadala. Talán arra is van remény, hogy az elköteleződés időszaka alatt véget érhetnek a rossz kapcsolatok, és csak a boldogak folytatódnak tovább. Így talán a válások száma is egyre kevesebb lesz.
Hiába kínál a randiapp több ezer embert, 5-9 embernél többel egyszerűen nem vagyunk képesek foglalkozni, mert akkor elérjük a kognitív túlterhelés állapotát. A randioldalak miatt felütheti a fejét a FOMO-jelenség, melynek lényege a félelem attól, hogy valamit kihagytunk, és mégsem az igazit találjuk meg.
A legnagyobb változást a modern románcban és a családi életben nem a technológia jelenti, hanem a nők megváltozott szerepe. A nemi egyenlőség felé haladunk. Kezdenek elkopni az érdekházasságok, a házasság előtti szüzesség, a férj ok nélküli tiszteletének a szerepe. A nőnek otthon van a helye szlogen sem nagyon hangzik már el sehol. A házasság forradalmát éljük.
Ám mivel a szeretetvágyunk kiolthatatlan, a szerelem és a ragaszkodás mindig győzedelmeskedik. Még mindig olyan társra vágyunk, akihez vonzódunk, akiben megbízhatunk, aki fordít rá időt, és aki megnevetteti. Olyat, akivel összetartozunk.