A kognitív képességeid kihatnak mindenre, ezért nem mindegy, hogy hányadán állsz velük. Ha szeretnéd fejleszteni az agyi erőforrásaidat, akkor nem hagyhatod eltompulni az emlékezetedet sem. Nálad elég hatékonyan működik a vizuális, és a hang alapú memória?
A szenzoros emlékezet az érzékszerveid alapján befogadott emlékezőképességet jelenti.
Attól függően, hogy melyik érzékszerveddel tapasztalod meg az adott élményt, a memória lehet vizuális, és hang alapú.
A szenzoros emlékezet már akkor is beindul, amikor csak egy pillantást vetsz valamire (tehát nem kell feltétlenül megfigyelned), vagy ha meghallasz egy dallamot.
Az érzékelt információk által keltett benyomásokat akkor is meg tudod tartani, ha azok már véget értek, igaz, az ikonikus emlékezet esetében csupán igen rövid ideig, az észlelés utáni 200-500 milliszekundum erejéig.
„Miért nem végtelen a memóriakapacitásunk? Miért nem emlékszünk mindenre? (...) Minden, ami valaha velünk történt, maradandó nyomot hagyott az agyunkban. Tehát nem a beírással, a bevéséssel van a baj, hanem az előhívással.” Freund Tamás
Vizuális emlékezet
A rövid távú vizuális és az ikonikus emlékezet két különálló rendszer.
Az ikonikus jelenséget elsőként Johann Andreas von Segner tanulmányozta 1740-ben, és felfedezte azt a tényt – amit aztán a későbbi kutatások is megerősítettek, - hogy a vizuális inger megszűnése után a róla való emlék legfeljebb 100 milliszekundumig marad meg.
Az ikonikus emlékezet teljesítményét befolyásoló tényezők:
- az ingert követő felület színe (sötét mező esetén tovább marad meg az emléknyom)
- fényessége (minél fényesebb a mező, annál alacsonyabb a felidézési teljesítmény, ezt nevezzük fényességmaszkolásnak)
- az inger és a villanás közötti idő hossza (minél hosszabb, annál jobb a felidézési teljesítmény)
A látott inger akkor válik hosszú távú emlékké, ha azt a rövid távú vizuális emlékezet tárolja. Ez a vizuális emlék tudatos, stabil, de mégis ideiglenes, képes elhalványulni.
A rövidtávú vizuális emlékezet segítségével az agyadban rövid időre, és aktívan tárolhatsz egyszerre több képi információt.
Figyelem! Ha valamilyen kapacitást lekötő feladatot végzünk az inger észlelése után, akkor romlik a rövid távú vizuális inger megtartásának képessége.
Ám a vizuális emlékezetnek van egy hosszú távú formája is.
A hosszú távú vizuális emlékezet igen hosszú távon tárolja a múltbeli élményekre vonatkozó képi információkat. Ezért van az például, hogyha mondjuk elmész a Képzőművészeti Múzeumba újra egy éves kihagyás után, akkor a képek zömére emlékezni fogsz, főleg azokra, amelyeknél hosszasan időztél.
Auditoros emlékezet
Csakúgy, mint a vizuális emlékezetnél, az echoikus auditoros emlékezet is csupán néhány milliszekundumig működik, aztán egy maszkinger hatására hipp-hopp „elszáll”.
Ebből kifolyólag a rövid távú auditoros emlékezetnek is akkor van nagyobb esélye, ha inkább csend, s nem egy inger követi. Két rövid távú auditoros tárunk is van, az egyik 150 és 350 msec közötti kapacitású, a másiké pedig 2 és 20 másodperc közötti.
A felidézés teljesítményét nagy mértékben csökkentheti, ha a fő auditoros információ elhangzása és a felidézés közötti időszakban megjelenik egy újabb zavaró inger. Ez lehet beszédhang, vagy zenei hang, de ez utóbbi sokkal kisebb mértékben csökkenti a felidézés teljesítményét.
„Új, hosszú távú emlékek tárolásakor nem korlátozzuk szellemi képességeinket, inkább megerősítjük őket. Memóriánk minden egyes bővítésével együtt jár intelligenciánk növekedése.” Nicholas Carr
A hosszú távú auditoros emlékezet már jelentés alapján kódolja és tárolja az infókat. Lehet, hogy nem vagy egy Wolfgang Amadeus Mozart, aki egyszeri hallás után leírta Allegri Miserere művének teljes partitúráját, de te is kamatoztathatod ezt a képességedet a mindennapokban.
Neked a vizuális, vagy az auditoros emlékezeted a fejlettebb?
Az alábbi gyógynövényekkel, és étrend-kiegészítőkkel javíthatod a memorizáló képességedet, és elűzheted a feledékenységet:
