Barion Pixel

Amikor a „hit” gyógyít: minden, amit a Placebo-hatásról tudni akartál

Amikor a „hit” gyógyít: minden, amit a Placebo-hatásról tudni akartál
A placebo hatás több, mint pozitív gondolkodás: ez az a folyamat, amelynek során a szervezet öngyógyító mechanizmusa működésbe lép, és a betegség leküzdésére alkalmas hatóanyagok nélkül is tapasztalhatók pozitív hatások. De akkor miért van kétes megítélése a placebo hatásnak?

A placebo hatás több, mint pozitív gondolkodás: ez az a folyamat, amelynek során a szervezet öngyógyító mechanizmusa működésbe lép, és a betegség leküzdésére alkalmas hatóanyagok nélkül is tapasztalhatók pozitív hatások. De akkor miért van kétes megítélése a placebo hatásnak?

Bár a placebo hatás nem újkeletű módszer az orvostudományban, mégsem vizsgálják-kutatják még eleget, mivel elég megosztó téma – akár még a támogatói között is. Pedig, ha jobban belegondolunk, nem más ez, mint a gyógyulásba vetett hitből táplálkozó érzés, ami olyan kémiai folyamatokat indít be a szervezetünkben, hogy kijelenthetjük: a gyógyulás útjára léptünk.

Akár valódi gyógyszerek nélkül is

De végül is mi a placebo és a placebo hatás? Nos, placebonak tekinthető minden, ami „igazi” orvosi kezelésnek tűnik: ez lehet egy tabletta, egy injekció, vagy más típusú kezelések is. Mindazonáltal a betegnek beadott orvosság nem tartalmaz olyan hatóanyagot, amely az egészségre hatással lenne.

És ebben rejlik a placebo hatás lényege: amíg a beteg azt hiszi, hogy valódi gyógyszert kapott, hinni fog annak hatásosságában, illetve magában a gyógyulásban. Ebből pedig az következik, hogy a „gyógyszer” működni kezd, és a beteg szervezetben elindul az öngyógyítás folyamata. Nem a tablettától, az injekciótól vagy például egy térdprotézis beültetésétől, hanem a gyógyulásba vetett hittől.

A placebo hatás pszichológiája

Vannak olyan elképzelések, miszerint a betegségek 95%-át valamilyen lelki eredetű, pszichoszomatikus probléma okozza. Éppen ezért a placebo hatás támogatói számára logikusnak tűnik, hogy akkor tud a test is a gyógyulás útjára lépni, ha a beteg hisz a folyamatban, a gyógyulásban.

Abban viszont sokkal nagyobb az egyetértés, hogy minden kezelés – legyen szó hagyományos, vagy placebo kezelésről – akkor lesz igazán sikeres, ha a beteg is akarja a gyógyulást, és hisz benne. Egyébként maga a placebo szó elfogadást jelent, ami esetünkben azt a hitet szimbolizálja, amivel elfogadja-elhiszi, hogy az adott gyógyszer vagy kezelés meggyógyítja őt.

Mindenesetre a placebo hatás megjelenését hosszú évtizedekig a kudarc jelének tartották, viszont ma már szinte minden gyógyszer, illetve kezelési módszer bevizsgálásának szerves részét képezi. Példának okáért, egy új, bevezetés előtt álló gyógyszer feltérképezéséhez két csoportra bontják a kísérletben résztvevőket. Az egyik csoport megkapja magát a gyógyszert, míg a másik placebót kap helyette – de mind a két csoport meg van győződve arról, hogy valódi gyógyszert kapott.

Ezután a kutatók összevetik a két csapat eredményeit, és fel tudják mérni, hogy a gyógyszer valóban működőképes-e, van-e esetleg mellékhatása stb. Ha pedig úgy találják, hogy mindkét csoportnál tapasztalható – vagy nem – javulás, akkor a gyógyszer hatástalan.

Amitől Pavlov kutyája is beindul

Biztos te is hallottál már Pavlovról és a kutyáiról: bár az orosz tudós igazából az emésztés területén folytatott kutatásokat, mégis a feltételes reflexek elméletéhez vezetett a kutatás egyik ága. Történt ugyanis, hogy kutyáinak mindig egy csengő segítségével jelezte, hogy elérkezett az etetés időpontja, aminek következménye az lett, hogy az állatok ehhez a hangjelzéshez társították az ételt. Ezután viszont már akkor is beindult a nyálelválasztásuk, ha csak meghallották a csengő hangját.

A tudósok ezekhez a pavlovi reflexekhez hasonlítják a placebo hatás működési mechanizmusát is. Igaz, Pavlov esetében egy kondicionált viselkedési mintáról van szó, de a placebo hatás is hasonló alapokon nyugszik: a gyógyszerről-kezelésről ugyanis van egy előfeltevése a páciensnek, így hinni fog annak sikerességében.

Jó példa erre egyébként a The Guardianban megjelent cikk[1], amely több, a placebóval és a Pavlovi reflexekkel kapcsolatos tanulmányt fog össze, méghozzá a gyógyszeres kezelésekkel járó mellékhatások csökkentésén keresztül.

A cikkben foglaltak szerint ugyanis a betegek kondicionálhatók úgy, hogy a gyógyszer helyett idővel a placebóra reagáljanak – ez pedig lehetővé teszi a gyógyszeradagok folyamatos csökkentését. Míg a kezelés kezdetén a páciensek teljes adag gyógyszert kaptak, utána viszont bizonyos időközönként elkezdték csökkenteni a valódi gyógyszerek adagját, és a hiányzó részt placebóval pótolták. Azonban a terápia hatásossága így sem csökkent.

De a placebo még ma is olyan, mint a fordított, meg a visszája

Hogy a placebo hatás megítélésében mekkora különbség is van az orvostársadalmon belül, azt például a Harvardhoz tartozó, Beth Izrael Orvosi Központ egyik orvosprofesszora, Ted Kaptchuk álláspontja is alátámasztja.[2] A szakember ugyanis azon a véleményen van, hogy a placebo hasznos „találmány”, de inkább a betegséggel járó tünetek enyhítésében segít.

Kaptchuk úgy véli, hogy a placebo főként az agy által modulált tünetek csillapításában, például a fájdalomkezelésben játszik jelentős szerepet. Őt idézzük:

„A placebo hatás több, mint pozitív gondolkodás – hit abban, hogy egy gyógykezelés vagy eljárás működni fog. Mindez az agy és a test közötti erősebb kapcsolat létrehozásáról szól, arról, hogy hogyan működnek együtt. A placebotól jobban fogod érezni magad, de nem gyógyítanak meg téged. Kimutatták, hogy a fájdalom kezelésében, a stressz okozta álmatlanság legyőzésében, vagy épp a rákkezeléssel együtt járó mellékhatások, például az émelygés és a fáradtság kezelésében a leghatékonyabb. A placebo hatás tehát egy módszer az agynak, hogy elmondja a testnek, mire is van szüksége.”

Maga Kaptchuk is úgy gondolja, hogy a placebo hatás kiismerése még gyerekcipőben jár, de az mindenképpen biztosra vehető, hogy olyan összetett neurobiológiai reakciókat rejt magában, mint például a jó közérzetért felelős neurotranszmitterek (ingerületátvivő-anyagok), az endorfin és a dopamin fokozott termelése az agyban. Mindez pedig jobb közérzethez, pozitív hozzáálláshoz, nagyobb öntudathoz és aktivitási szinthez vezet, amik kulcsfontosságúak a gyógyulás szempontjából.

Ha Te is inkább megelőznéd a bajt, akkor gondoskodj arról, hogy a stressz messzire elkerüljön. Próbáld ki a macskakaromból, a ginzengből vagy a gotu kulából készült étrendkiegészítőket, és élvezd a stresszmentes mindennapokat! És az okos napokról se feledkezz el, hiszen október 9 és 13 között 20% kedvezménnyel vásárolhatod meg az ES 7 Agyserkentő tablettákat.

 

[1] The Guardian; Corrine Burns: Pavlov and placebos could reduce the side-effects of drug treatments - https://www.theguardian.com/science/2012/mar/23/pavlov-placebos-side-effects-drug

[2] Harvard Medical School – Harvard Health Publishing: The power of the placebo effect - https://www.health.harvard.edu/mental-health/the-power-of-the-placebo-effect

Close menu
Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
97.85%
a vásárlók közül ajánlaná ismerősének ezt a boltot.
Elégedettség a bolttal:
Szállítási idő:
A bolt áttekinthetősége:
Ügyfélszolgálat/kommunikáció:
A(z) Vital-max.eu részt vesz az Árukereső Megbízható Bolt Programjában.