Mi az a belső késztetés, ami folyamatosan arra ösztökél, hogy tegyél meg mindent a céljaid eléréséért? Nos, eléggé leegyszerűsítve a folyamatot, ezt nevezzük motivációnak. Vagyis annak az ösztönnek, ami akár könnyűszerrel átrepíthet a célvonalon, de ha nem figyelsz rá oda, akkor félúton még az örök vadászmezőkre is eltávozhat. Éppen ezért ebben a cikkben arra keressük a pontosabb választ, hogy mi a motiváció, milyen fajtái léteznek és persze az sem maradhat ki a szórásból, hogy hogyan lehet fenntartani ezt az áldott állapotot akár hosszútávon is.
Talán eddig észre sem vetted, de gyakorlatilag minden egyes cselekedetünk egy-egy kisebb-nagyobb motiváció eredménye. Végül is, a motiváció gyakorlatilag az emberi cselekvések hajtóereje.
Nem kell itt rögtön olyan nagy dolgokra gondolni, mint például egy maraton lefutása, a Mount Everest megmászása, mert már a szomjunk csillapítása, egy könyv elolvasása vagy egy ruha megvásárlása is valamilyen motiváció okán történik. Például a szomjúság, a kíváncsiság és a tetszetős, kényelmes viselet is lehet a motiváció kiváltó oka.
A motiváció ugyanis olyan rövid- vagy hosszútávú folyamat, ami egyrészről kezdeményezi, másrészről fenntartja és irányítja azt a célirányos viselkedést, amelynek végén elérhetjük a kitűzött célunkat. Ezt egyébként célirányos, célközpontú viselkedésnek is hívhatnánk, ha a motivációval valamiért nem lennénk megelégedve.
Ez még kicsit ködösen hangzik, de már nem sokáig
Azt kell szem előtt tartanunk, hogy a motiváció gyakorlatilag magában foglal minden olyan biológiai, érzelmi, társadalmi folyamatot, erőt és elvárást, ami segít nekünk abban, hogy fenntartsuk a célirányos viselkedésünket.
A motiváció:
- hatékonyabbá teszi a cselekedeteinket a cél elérése érdekében,
- segít elérni a céljainkat,
- visszaadja a kontrollt a saját életünk felett,
- általánosságban véve is elégedetté, boldoggá tesz minket, hiszen célt ad az életünknek.
Ha kicsit más szemszögből nézzük a motivációt, akkor elmondhatjuk, hogy bárkinek volt már valami célja az életben, az egy dologgal biztosan szembesült: önmagában a megvalósítás iránt vágy nem elég ahhoz, hogy elérd azt. Ehhez ugyanis aktivitásra, kitartásra és megfelelő intenzitásra van szükség.
Tegyük fel, hogy meg szeretnél szabadulni 10 kg túlsúlytól. Ehhez először – a folyamat aktiválásaként – be kell iratkoznod egy edzőterembe és meg kell találnod a számodra megfelelő mozgásformát. Utána viszont, már a kitartásodon múlik, hogy lejársz-e a terembe vagy körbefutod-e párszor a Margitszigetet és odafigyelsz-e mellette a táplálkozásodra.
Az pedig teljesen természetes dolog, hogy a motiváció intenzitásának nem túl kiegyenlített a görbéje: amikor még visz előre a kezdeti lelkesedés, csak úgy olvadnak le rólad a kilók, viszont ugyebár akkor sem szabad feladni a küzdelmet, ha épp a stagnálás korszakát éled. Nem szabad ilyenkor sem visszatérni a nassoláshoz vagy csökkenteni az edzések számát, hiszen a kitartásod mutatja meg, hogy továbbra is az adott cél érdekében dolgozol-e és mekkora hegyeket mozgatsz meg közben.
Milyen látható és láthatatlan jelei vannak a motivációnak?
Mondhatnánk, hogy minden agyban dől el – és tényleg! A motiváció egyes fázisaiban ugyanis az agy más-más területe lesz aktív, például a hypothalamus. Ezeket a változásokat a tudósok többek között elektroenkefalográfia (EEG) és funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat (fMRI) segítségével mérik, mert így monitorozni tudják az agyi alapú idegi aktivitásokat.
Ezen kívül azonban számos más jele van még a motivációnak. Beszélhetünk például a hormonális változásokról is, amiket a motiváció kivált, hiszen ha épp a folyamat intenzív szakaszát éljük, akkor megemelkedhet a kortizol és a katekolamin szintünk is.
Ugyanakkor a szív- és érrendszeri működés is fokozódhat például a szaporább szívverés által. Főleg akkor, ha kellően motivált állapotban vagyunk egy ösztönző, vagy épp ellenkezőleg, nehéz és kihívást jelentő feladat teljesítése miatt. Emellett ott van még nekünk az árulkodó szem is: a kitágult vagy épp összeszűkült pupillák, a pislogás és a szemmozgások, de a gesztusaink, a mimikánk is árulkodó lehet – attól függően, hogy a cél és az odavezető út a kedvünkre van-e vagy sem.
A motiváció típusai
A motivációk között alapvetően belső és külső motivációkat különböztethetjük meg egymástól, de természetesen még ezek a csoportok is tovább tagolhatók. A belső motiváció olyan típusú motiváció, amikor valamilyen belső vágy motivál téged. Például a fogyással kapcsolatos példánál maradva ez lehet az egészségmegőrzés, vagy az állóképesség fokozása és az, hogy saját magad miatt elégedett legyél a megjelenéseddel is.
A külső motiváció ezzel szemben az, amikor kívülről érkezik a „nyomás”, esetleg valamilyen kényszerítő erő az adott cél elérésére. Ilyen lehet például egy rendkívül szoros határidővel végzendő feladat a munkahelyeden, vagy ha a már említett fogyással nem magadnak akarsz jobban tetszeni, hanem például a párodnak.
További motivációtípusok lehetnek még:
- ösztönző / jutalomalapú motiváció,
- félelemalapú motiváció,
- teljesítményalapú motiváció,
- erő-, hatalomalapú motiváció,
- kompetenciaalapú motiváció,
Így tartsd fenn a motivációdat és másokéit
Természetesen nem lehet mindig 1000%-on pörögni és akár hónapokon keresztül ugyanúgy lelkesedni egy célért. Főleg akkor, ha rögös, buktatókkal teli út vezet a célod eléréséhez, mert ilyenkor teljesen természetes, ha egy-egy kisebb kudarc után kevésbé vagy motivált.
Ugyanakkor vannak olyan technikák, amelyekkel nemcsak magadat, de másokat is hatékonyan motiválhatsz arra, hogy több hónapon, esetleg éven keresztül fenn tudják tartani az elhivatottságukat és a motivációjukat.
Persze minden embert más motivál, hiszen a személyiségünk eltérő, így különböző tulajdonságokat, eszközöket érzünk annyira értékesnek, hogy hajlandóak legyünk tenni az ügy érdekében. Azonban e sokszínűség ellenére, vannak általánosságban alkalmazható, de az adott egyént ismerve tovább finomhítható motivációs technikák. Például:
- Egy kis kedvesség sosem árt meg: szinte semmi nem veszi el annyira a kedvet a célok teljesítésétől, mint az, ha gorombán, elutasítóan, lekezelően, vagyis negatívan állnak hozzá az emberhez.
- Elérhető célokat tűzz ki magad vagy mások elé: ne olyan feladatokkal halmozd el magad, amiről már ordít, hogy nem fogod tudni elérni a célodat, mert ezzel csak a kudarcélménynek ágyazol meg. Inkább mérd fel reálisan az adott szituációt, vedd számba a lehetőségeket és a rendelkezésedre álló eszközöket, és csak ezután fektesd le az elérendő célokat.
- Bontsd rövidtávú célokra a folyamatot: akkor is, ha hosszabbtávú célt tűztél ki, aminek a teljesítése például 1-2 évet is igénybe vehet, jelölj ki határokat és határértékeket. Vagyis határozd meg, hogy a teljes folyamatot tekintve, mit kell elérni a 3., a 6. vagy épp a 12. hónapra és fokról fokra küzd át magad rajtuk.
- Rostáld ki a hátráltató tulajdonságokat: vagyis iktasd ki az eszköztáradból azokat a szokásokat, amelyek nem hozzák a várt eredményt, lassítják a folyamatot és csak felesleges, plusz körökkel nyújtják el a teljesítés idejét. Például ne aludj vissza még egy fél órára a reggeli ébresztőt követően, lógj kevesebb időt a közösségi oldalakon, ne engedd könnyen elterelni a figyelmed, priorizáld a munkáidat stb.
- Ünnepeld meg a kisebb-nagyobb sikereket, mérföldköveket: gondoskodj a jutalmazásról is, akár önmagadról, akár a családtagodról, barátodról vagy kollégádról van szó. Ismerd el a teljesítményt és lepd meg azt, aki elérte a jól megérdemelt dicsérettel, egy finom ebéddel, vagy valamilyen számára kedves programmal.
- Tarts szünetet: ha úgy érzed besokalltál, akkor nem szégyen pár napig hanyagolni a feladatot és a közelébe sem szagolni a témának. Időnként azzal teszel magadnak a legjobbat, ha hátralépsz pár lépést, veszel néhány mély levegőt és mással foglalkozol. Aztán egy kis idő elteltével friss szemmel, újult erővel és több ötlettel térsz vissza a kijelölt útra.
- Légy jó hallgatóság: ez főként akkor hasznos technika, ha másokat kell motiválnod. Hallgasd meg az ötleteiket, a problémáikat és tegyél fel néhány ösztönző, nyitott végű kérdést, amikkel előre viheted a folyamatot, amikkel finoman a cél felé irányíthatod őket. Persze, ha nincs ellenedre, akkor önmagaddal is lefolytathatod ezt a társalgást.
- Mindig emlékezz rá, miért csinálod: vagyis mindig tartsd észben, hogy mi az, amiért el szeretnéd érni az adott célt, miért vágtál bele az egész folyamatba, miért tartod fontosnak. Folyamatosan emlékeztesd magad erre, mert ez hosszútávon is inspirálhat.
