Tányértörés, toporzékolás, asztalcsapkodás és artikulálatlan üvöltés. Ez csak néhány extrém példája a dühkitörés szélsőséges megnyilvánulásának, de van ezen kívül még más is… Például olyan egészségügyi kockázatok, amik hosszú távon agyvérzéshez vezethetnek, de akár a halálba is hajszolhatnak. Azonban van néhány praktika, amikkel időben felismerheted az ártó jeleket és elkerülheted a rossz forgatókönyveket!
Bármilyen nyugodt természettel is áldott meg a sors, időnként mindannyiunkkal előfordul, hogy utat tör magának a bennünk szunnyadó vadállat. Persze ezeknek a dühkitöréseknek általában van valamilyen konkrét kiváltó oka, de az is előfordulhat, hogy a régóta magadba temetett, meg nem élt sérelmek, a folyamatosan érzett, de ki nem mondott düh okozzák az extrém reakciókat.
Amit a dühről tudni kell
Abban gyakorlatilag minden tanulmány egyetért, hogy a düh egy rendkívül erős érzelem, aminek pozitív és negatív hatásai egyaránt lehetnek. Ezt az érzelmet általában a test „üss vagy fuss” reakciója váltja ki, amikor valamilyen külső inger hatására igazán erőteljes érzelmek vesznek erőt rajtunk, mondjuk a félelem, a szorongás vagy az izgalom.
Ilyen esetekben a mellékvesék olyan hormonokkal árasztanak el minket, mint a kortizol – az egyik legerősebb stresszhormon – vagy épp az adrenalin. Ennek hatására az agy az izmok felé tereli a vért, felkészülve a várható fizikai erőkifejtésre. Talán éppen emiatt a fokozott fizikai feszültség miatt társítjuk az agresszív jelzőt, a düh és a dühkitörések mellé.
Mindeközben – mármint a dühkitörés alatt – megtapasztalhatjuk a düh fizikai jeleit is, mint például:
- a növekvő pulzusszámot,
- az emelkedő, magas vérnyomást,
- a szapora légvételt,
- az emelkedő testhőmérsékletet,
- az izzadást,
- extrém esetben remegést,
- és a koncentráltabb, fókuszált figyelmet.
Utóbbi egyébként igen veszélyes lehet: ha a figyelem csupán egy dologra összpontosul és nem veszünk tudomást az összképről, elveszítjük a mérlegelés képességét. Olyan dolgokra gondolunk itt például, amikor egy extrém dühkitörés valakiből a legagresszívebb formáját hozza ki, amikor az illető már se nem lát – se nem hall, egyszerűen elveszti a kontrollt önmaga felett és nem fogja fel, hogy mit tesz. De erre később még visszatérünk.
Mert a kezeletlen dühnek számos mellékhatása lehet
Ha többször érzed úgy, hogy erőt vesz rajtad a düh, a legjobb tanács, amit adhatunk, hogy ne temesd el magadban ezeket az érzéseket, inkább dolgozd fel, add ki őket – még akkor is, ha ennek következménye néhány kellemetlenebb pillanat lesz.
Hiszen egy veszekedés, emeltebb hangvételű szóváltás vagy csapkodás után még mindig bocsánatot tudsz kérni azoktól, akiket esetleg megbántottál. De, ha folyton-folyvást elnyomod magadban a dühödet, akkor a fentebb vázolt kémiai folyamatok egyre többször fognak lejátszódni a szervezetedben és nem kell majd sok ahhoz, hogy állandósuljanak.
Emiatt egyre gyakrabban vesznek majd erőt rajtad a fentebb írt kémiai folyamatok, amik azért eléggé megterhelik a szervezetedet. Ennek pedig veszélyes egészségügyi mellékhatásai lehetnek. Például:
- fejfájás,
- emésztési problémák, példának okáért hasi fájdalom,
- magas vérnyomás,
- bőrproblémák, például ekcéma,
- álmatlanság,
- fokozott szorongás,
- depresszió,
- szívroham,
- szélütés.
És persze arról se feledkezzünk meg, amit már említettünk: amikor a régóta elnyomott düh kitör belőled, teljesen elveszted a kontrollt saját magad felett. Ez a környezetedre nézve is veszélyes – főleg akkor, ha a volán mögött érkezik a dühroham –, de akár olyan cselekedetekre is sarkallhat, ami egyébként rendkívül távol áll a személyiségedtől.
Például:
- súlyos testi sértés,
- gyilkosság,
- öngyilkosság,
- elszigetelődés a családtól, barátoktól.
Éppen ezért érdemes elsajátítani olyan technikákat, amelyek segítenek a düh, jobban mondva a kontrollálatlan düh kezelésében és amikkel azonnal fel tudod dolgozni az ezt kiváltó negatív érzelmeket, ingereket.
Így kezeld a dühödet…
… mert a haragot egészséges módon is ki lehet ám fejezni és kezelni. Ráadásul nem egy esetben még pozitívan is fel tudod használni, például motivációs célokra. De lássuk a medvét! Ezt csináld, ha úgy érzed, hogy robbannál:
- Egyszerűen sétálj ki a szituációból: a séta, a friss levegő megnyugtat és nemcsak képletesen, hanem fizikai értelemben is távolságot teremt közötted, valamint a probléma között.
- Fogadd el, hogy a dühérzet az élet része: ne nyomd el magadban, mert hosszú távon depresszióhoz és szorongáshoz vezethet.
- Azonosítsd a problémát: mérd fel, hogy mi váltotta ki belőled a dühöt. Ha nem tudod mi ellen kell küzdeni, hogyan tudnál magadon segíteni? Amikor rájöttél, mitől lettél dühös, dolgozz ki stratégiákat a probléma orvoslására.
- Ne tartsd magadban: beszéld ki magadból a dühödet! Avass be valakit a bizalmadba, valakit, akiben teljesen megbízol. Már azzal is sokat teszel a mentális egészségedért, ha valakivel beszélsz a problémáról.
- Figyelj a légzésre: a nyugtató légzőtechnikák, a friss levegő és az oxigén lehetővé teszik, hogy megakadályozd a dühkitörésedet és feldolgozd az azt kiváltó, erőteljes érzelmet.
- Relaxálj: a különböző relaxációs technikák segítenek abban, hogy lenyugodj és a lehető leghamarabb visszanyerd az uralmat az elméd, illetve az érzelmeid fölött. Ilyen lehet például a meditáció vagy a jóga.
- Mozogj: erre céloztunk a düh pozitív felhasználásával. A düh keltette energiákat fektesd a sportba: fuss, ússz vagy csinálj bármilyen más sporttevékenységet, amiben örömödet leled. Így nemcsak a negatív érzelmektől szabadulsz meg, de a testi- és mentális egészségedért is tehetsz. A sportnak köszönhetően ugyanis endorfin és katekolaminok szabadulnak fel a szervezetedben, amik a legjobb boldogsághormonjaink – gyakorlatilag minden „mérget” kiűznek belőled.
- Önirónia: az mindig hasznos, ha tudsz nevetni magadon és tudatosan keresed a dolgok humoros, pozitív oldalát. Természetesen vannak bőséggel olyan szituációk, amelyekben tényleg nincsen semmi nevetnivaló, de azért egy próbát mindenképpen megér a dolog.
- Előzd meg: vannak olyan nyugtató hatású étrendkiegészítők, amelyek a bennük lévő hasznos, természetes hatóanyagoknak köszönhetően, segítenek a nyugodt, stresszmentes állapot fenntartásában. Ilyen többek között például a magnézium, a ginzeng, a gotu kola és az orbáncfű is.
Azonban a legfontosabb mégiscsak az, hogy ha a fenti tippek ellenére mégsem tudod megfékezni a dühödet, mindenképpen kérd szakember segítségét. Ne érezd cikinek pszichológus segítségét kérni, hiszen itt az egészségedről, az életedről van szó.
A kontrollálatlan düh, a gyakori dühkitörések előbb-utóbb elvadítanak, elszigetelnek a környezetedtől: megromlik a kapcsolatod a családoddal, a barátaiddal, a kollégáiddal és amennyiben tettlegességig fajulna a dolog, ők is áldozatul eshetnek az agressziónak.
