Bár mindent legyőző varázsszavakat nem ígérünk, de azt megmutatjuk, hogyan ismerheted fel a demencia jeleit, és azt is, hogy mivel védekezhetsz ellene!
Előfordult már veled, hogy beszélgettél egy idős emberrel, és neki hirtelen nem jutott eszébe valamelyik szó? Vagy esetleg eltévedt az utcán, és nem tudta, hogy hol van? De az is szembetűnő változás lehet a demens betegeknél, ha egyre többször felejti el, hogy hova rakta a kulcsát, a pénztárcáját, vagy ha megváltozik a viselkedése. Amennyiben valamelyik felvetésre igen a válaszod, akkor előfordulhat, hogy a demencia áll a háttérben.
Tartalomjegyzék:
- A titok súlyos nyitja: a demencia
- Mikor, mennyi idő alatt, hogyan?
- A rettegett Alzheimer-kór, mint a leggyakoribb kiváltó ok
- Rendszer az őrületben
- Kezelési útmutató
- A megelőzés nyomában
A titok súlyos nyitja: a demencia
A demencia az egyik leggyakoribb időskori betegség. Mondjuk, igazából ez nem is betegség, inkább amolyan gyűjtőfogalom, és olyan tüneteket foglal magában, amelyeknek a legtöbb esetben más betegségek állnak a hátterében.
Ha röviden és egyszerűen szeretnénk fogalmazni, azt mondhatnánk, hogy a demencia az intelligencia, az érzelmek, a gondolkodás, és a társas képességek hanyatlása, hol rövidebb, hol hosszabb idő alatt, amit általában követ a fizikai leépülés is. Nem nehéz belegondolni, hogy mindez mennyire korlátozza a beteg önellátó-, teljesítő- és döntéshozatali képességét, valamint a társas kapcsolatait is.
Mikor, mennyi idő alatt, hogyan?
A demencia főleg azért nagyon alattomos kórtünet, mert folyamatosan veszi át a hatalmat az agy felett, nem egyik napról a másikra érkezik meg.
Általánosságban az elmondható, hogy a demencia legfőbb veszélyeztetett korosztálya a 65 év felettiek csoportja. Ekkor ugyan még „csak” 1%-os arányban jelentkezik, azonban ez a szám szinte hihetetlen, de 5 évente megduplázódik. Mindez azt jelenti, hogy a 90 év fölötti korosztályban már 30-35% a demens betegek aránya!
5 jel, ami a demencia közeledtére utalhat:
1. Lelassul a mozgás, főként a járás: ez a mozgásfunckiók korlátozottságára utal, pedig a szervezet, és az agy is igényli a napi rendszeres testmozgást.
2. Túlsúly: nemcsak a szív- illetve érrendszeri problémákkal hozható kapcsolatba, de már kimutattak összefüggéseket a demencia, és a túlsúly kialakulása között is.
3. Rágási problémák jelennek meg: érdekes következtetésre jutott egy orvoscsoport, akik a 77 éven felüliek almaevési szokásait vizsgálták meg. A vizsgálati eredmények azt mutatták ki, hogy akiknek nehezére esett az alma elrágcsálása, nagyobb a rizikófaktor a demencia kialakulására, mint azoknál, akik erőteljesen haraptak bele az almába. Bár triviálisnak tűnhet, de ahogy kezdünk egyre kevesebbet rágni, úgy fog csökkeni a véráramlás is az agy felé, ami a szellemi leépülés előszobája.
4. Depresszió: kutatások bizonyították azt is, hogy azoknál az idős embereknél kétszer nagyobb a demencia kialakulásának kockázata, akik depresszióban szenvednek. Érdemes tehát észben tartani, hogy a lelkiállapotnak igenis közvetlen hatása van az agy egészségére!
5. Alvás kontra ébrenlét: ahhoz, hogy a szellemi teljesítőképesség időskorban se induljon hanyatlásnak, nagyon fontos a megfelelő mennyiségű pihenés, és a pihentető alvás. Persze utóbbit sem szabad túlzásba vinni a kutatás szerint: azoknak, akik reggelente hosszan alszanak, 80%-kal több az esélyük a demenciára a korán kelőknél. A jelszó legyen tehát a korán fekvés, és a korán kelés! A kettő között pedig durmolj egy jót.
A rettegett Alzheimer-kór, mint a leggyakoribb kiváltó ok
Sajnos azért van még más is a demencia tarsolyában. Érdemes vetni egy pillantást a Rajna Péter – Tariska Péter szerzőpáros, „Az idős kor neuropszichiátriája” című könyvében foglaltakra. Ebből is kitűnik, hogy mennyire széles skálán mozognak a demencia kiváltó okai.
A reverzibilis – kezelhető - demencia főbb kiváltó okai lehetnek:
- Droghasználat: a drogokon kívül ide tartoznak még az antidepresszánsok, a korszerűtlen altatók, és az antiparkinson-szerek.
- Emocionális betegségek: mint a depresszió, vagy a szorongás.
- Érzékszervi betegségek: látás- illetve hallássérülés.
- Metabolikus és endokrin betegségek: például a cukorbetegség.
- Valamilyen trauma, vagy tumor.
- Neurológiai betegségek: például ataxiás járás, lábgyengeség, egyensúlyzavar, járási nehézségek.
- Alkoholmegvonás, más alkoholproblémák.
Emellett nem szabad megfeledkezni a memóriazavarokról és kommunikációs problémákról sem, amik szintén a szellemi leépülés kockázatát növelik. Előbb a rövid távú emlékezettel akadnak majd gondok, később pedig a hosszú távú memóriában lesznek üres foltok. Mindez az Alzheimer-kórra utal, ami a leggyakoribb demenciát kiváltó okok között szerepel – méghozzá igencsak előkelő helyen.
Rendszer az őrületben
Hogy egy kis rendet tegyünk a kavarodásban: a kiváltó okok alapján megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos demenciákat.
Elsődleges, primer demencia az a típus, amikor nincs kiváltó ok a háttérben. Ide soroljuk a komoly memóriaromlással járó betegségeket, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, a Hallervoden-Spartz betegséget, vagy épp a Lewy-testes betegséget. Itt a demenciának nincsen egyértelműen kimutatható oka, szemben a másodlagos demenciával.
A másodlagos demenciának olyan rizikófaktorai vannak, mint például a droghasználat, az alkoholfüggőség, az érrendszeri betegségek, érszűkület, cukorbetegség, koponyasérülés, vagy valamely szervi károsodás okozta probléma. A jó hír az, hogyha itt sikerül kezelni a kiváltó okot, van esély a demencia visszafordítására, kordában tartására.
A demencia további típusai:
1. Alzheimer-kór: jellemzője a rövid távú memória zavara, a nyelvi problémák és kihagyások, majd kognitív képességek további romlása, viselkedészavarok. A diagnózis felállítását követő élettartam általában 8-10 év.
2. Vaszkuláris demencia: szintén memóriazavarokkal és nyelvi nehézségekkel kezdődik, de rohamléptékű, lépcsős romlás várható a beteg életében, általában valamilyen agyi vérellátással kapcsolatos zavar miatt alakul ki, pl. stroke. A prognózis nagyban függ a beteg állapotától.
3. Lewy-testes demencia: erre a típusú demenciára szellemi és fizikai változások is jellemzőek. Ilyen például a merevség, izomgyengeség, a döntéshozatali nehézség, figyelemzavar, memóriazavar. A várható élettartam a diagnózis felállítását követően 8 év.
4. Wernicke-Korsakoff szindróma: ez a túlzott alkoholfogyasztáshoz, az alkoholizmushoz társított demencia típus. Tünetei a remegés, látászavar, csökkent mentális éberség, javallott rá az azonnali kórházi kezelés, illetve a nagydózisú B1 vitamin-kúra. Jellemző még rá a hallucináció, a memóriaprobléma, és a túlzott fantáziálás. Ebben az esetben elég változó képet mutat a beteg élettartama: nagyban függ az elfogyasztott alkohol romboló hatásától.
5. Pick-kór: Főként a személyiség- és viselkedésváltozások utalnak a kórra, nagyfokú gátlástalanság-figyelmetlenség figyelhető meg. A betegség előrehaladtával a kommunikációs készségek leépülnek, de memóriazavarok is felléphetnek. A diagnosztizálástól számított várható átlagos élettartam 2-20 év.
6. HIV / AIDS demencia: Koncentrációs és figyelési nehézségekkel, memóriazavarral kezdődik, majd a fizikai képességek hanyatlásával folytatódik. A várható élettartam a kezelésre való reagálástól függ, nem megjósolható.
7. Kevert demencia: ez a típus nagyon hasonlít az Alzheimer-kórra, legalábbis kezdetben, később viszont nemcsak az Alzheimer-kór, de a Lewy-testes szindróma és a vaszkuláris demencia tüneteit is produkálja. A várható élettartam megbecslése éppen ezért elég nehéz.
8. Agysérülés: Olyan tünetekkel ismerhető fel, mint az emlékezetkiesés, eszméletvesztés, a lassú és akadozó beszéd, vagy személyiség- illetve viselkedésváltozások. A várható élettartam a sérülés súlyosságától függően változik.
Kezelési útmutató
Ahogy említettük, a gyógyulási lehetőségek a demencia kiváltó okától függnek, de az esetek 90%-ában mégis inkább csak az állapotromlás megakadályozásáért tehetünk érdemben valamit.
Gyógyszeres kezeléssel az állapot romlásának lassítása, illetve a tünetek okozta problémák, valamint a kísérő betegségek enyhítése a cél, csodákat sajnos nem lehet várni tőle.
Pszichoterápiás kezelések csak a demencia korai szakaszában kezdve lehetnek igazán hasznosak, mert segítenek a kommunikációs képességek, és a napi szellemi tevékenység fenntartásában. Jó hatással lehetnek még a betegekre a mindennapi rutinok kialakítása, és az azokhoz való ragaszkodás, továbbá a szellemi játékok. Nem kell itt nagy dolgokra gondolni, hiszen már egy-egy keresztrejtvény, memóriajáték, és a rengeteg beszélgetés is segíthet az elme éberségének megtartásában.
Fontos, hogy a beteg ne érezze úgy, hogy magára marad, és nincs kihez szólnia egész nap. Ez nem csupán a kommunikációs készségek szinten tartásában segít, de a demens beteg lelkiállapotára is jó hatással van, ami fokozza az agyműködést.
A megelőzés nyomában
Szerencsére néhány életmódbeli változással már sokat tehetünk a demencia megelőzése érdekében. Amit ma is megtehetsz, az a következő:
Sportolj-mozogj rendszeresen, mert ez nemcsak a fizikai állapotra, de a szellemi teljesítményre is pozitív hatással van, ráadásul a koleszterinszintedet is csökkentheted!
Tartsd karban az agyad: olvass sokat, tanulj nyelveket, kezdj el valamilyen hangszeren játszani, játssz társasjátékokkal és fejts meg néhány keresztrejtvényt, tölts ki pár sudokut!
Táplálkozz egészségesen, ügyelj a vitamin-, ásványi anyag- és rostdús étrendre, lehetőleg fogyassz sok halat, zöldséget és gyümölcsöt. A szellemi éberség szinten tartásához nagyon jól jönnek az omega-3 zsírsavak, míg a kiegészítők közül a ginkgo biloba, a piracetám, és a gotu kola tartalmú készítmények ajánlottak. A legjobb pedig, ha egy komplex készítménnyel támogatod az agyad egészségét, ami (akárcsak egy multivitamin az immunrendszernek) tartalmazza a legfőbb agyserkentő gyógynövényeket.
Ahogy láthatod, már kis odafigyeléssel sokat tehetsz mind a magad, mind a családod időskori egészségéért. Főleg ha még a rendszeres szűrővizsgálatokat is beiktatsz a menetrendedbe. Most már csak rajtad múlik, hogy belevágsz-e…
