A kutatók arra jutottak, hogy bármilyen kreatív tevékenység 45 perc alatt képes csökkenteni a szervezet stressz szintjét. A legközelebbi alkalommal, amikor meg leszel áldva a szenzációs stresszeléssel, és elönt a szorongás, kérlek vedd igénybe a varázsos művészet csillapító erejét. Elő hát a rajzpapírral, a vászonnal, a tollakkal, ragasztókkal, és ecsetekkel.
"Nem vagyok művész!" tiltakozhatsz. Oké, elhisszük, de biztosan fejlődtél már azóta, mióta pár évesen lerajzoltad az első pálcikaemberedet. De tudod mit? Ha még meg is maradtál azon a szinten, a tudomány azt mondja, stresszcsökkentés szempontjából abszolút nem a tehetség számít.
Tanulmány a stressz csökkentéséről
Girija Kaimal, a Drexel Egyetem kreatív művészetterápiás professzora nemrégiben folytatott egy tanulmányt, amely során megvizsgálta a művészeti tevékenység hatását a szervezet stresszhormonjaira.
Az eredmény az Art Therapy magazinban lett publikálva a következő címmel: " A kortizolszintek csökkentése és a résztvevők válaszai a művészeti alkotótevékenység végeztével". Girija Kaimal a tanulmányában arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy már 45 perces kreatív tevékenység űzése is jelentősen csökkenti a test stressz szintjét, függetlenül attól, hogy a művész meg van-e áldva tehetséggel, vagy sem.
Ez az eredmény egyszerre meglepő, és nem meglepő. A művészetterápia alapvetően kimondja, hogy mindenki tud kreatív és kifejező lenni, ha támogató környezetben dolgozik. A kutató előzetesen úgy vélte, hogy ebben a stresszkutatásban azok fognak jobb eredményt elérni, akik tapasztaltabbak, tehetségesebbek az adott művészeti ágban.
A tanulmány társszerzője, Kendra Ray, kaimai doktori hallgató és Juan Muniz, a táplálkozástudományi osztály tanszéki professzora, 39 18 és 59 év közötti felnőttet vizsgált. A jelölteket ellátták papírral, agyaggal és egyéb eszközökkel, majd felszólították őket, hogy alkossanak valamit a saját örömükre 45 perc alatt. Iránymutatás nem volt, így nem telepedhetett rájuk nyomás. A helyszínen jelen volt egy művészetterapeuta azért, hogy támogassa a résztvevőket, illetve esetleges aggályok, és kérdések esetére.
A művek kidolgozásának megkezdése előtt a kutatók feljegyezték a résztvevők kortizolszintjét. Köztudott, hogy minél magasabb valaki kortizolszintje, annál jobban stresszel. A bátor résztvevők a művészeti tapasztalataikról is számot adtak. Majdnem a felük alacsony szintűnek jelölte be azt.
A „művészi parti” után a kutatók ismét megvizsgálták a résztvevők kortizolszintjét, és az eredmény bámulatos lett: a résztvevők mintegy 75 százaléka alacsonyabb kortizolszintet mutatott a művészi terápia után, ami egyben azt is jelenti, hogy alacsonyabbá vált a stressz szintjük.
Művészetek hatása a stressz ellen
A kutatásból az is kiderült, hogy a fiatalabb résztvevőknek sokkal alacsonyabb lett a vizsgálat végére a kortizolszintjük, mint a többieké. Az ok: ők még szeretik kihasználni a művészet nyugtató hatását, és talán nem is ismernek annyi problémamegoldó, stresszűző stratégiát, amihez nyúlhatnának vész esetén, mint az idősebb társaik.
Kaimal eredményei megerősítik azt, amit a művészek szerte a világon nagyon jól tudnak: a művészet valóban jó a test, az elme és a lélek számára. Még akkor is, ha az adott festményről senki kívülálló nem tudná megmondani, mit ábrázol.
(Kaimal a jövőben szeretne további teszteket és tanulmányokat végezni az alfa-amilázzal és az oxitocinnel kapcsolatban, így még mélyebb képet kaphat a résztvevők belső folyamatairól a művészeti tevékenység megkezdése előtt, és után.)
„Valahányszor csapongónak, túlterheltnek vagy stresszesnek érzed magad, netán háttérbe szorulsz, megjelenik a menekülési hajlam. A tagadás a menekülés egyik formája.” Deepak Chopra
A művészetbe menekülni viszont nagyszerű gyógymód, hiszen megnyugszik tőle a test és a lélek.
Tudtad? A stresszhormon egész nap jelen van a szervezetünkben, csak hullámzó formában. A legtöbb kora reggel, míg a legkevesebb éjszaka kering a véráramunkban.
Nincs kéznél ecset? Dobd fel a hangulatod a következő hangulatjavító étrend-kiegészítőkkel!
