Ahhoz, hogy egész nap a maximumon pörögjenek a fogaskerekek, időnként szükséged van pár perc szünetre. Ezt a többnyire 20 perces, szemlehunyós rövid sziesztát nevezik angolul „power napnek”, és egyre többen, illetve több helyen alkalmazzák is – méghozzá a koffein helyett. Szóval itt az ideje, hogy megtudd, hogyan aknázhatod ki te is a rövid szundikban rejlő lehetőségeket – ne félj, segítünk benne!
Szerencsére nemcsak az éjszakai mélyalvással frissíthetjük fel az agyunkat, mert a napi energiaszint fenntartásához és a neuronok szabad áramlásához szükséges lendületet akár egy-egy rövidebb, 20-45 perc közötti alvással is produkálhatjuk.
Ez főként azok számára jelenthet kisebb vagy nagyobb megnyugvást, akik az inszomnia nevű, roppant alattomos betegségtől szenvednek, és nem képesek a hosszabb, elmélyült alvásra. Ilyenkor az agy sem tud kellőképpen pihenni és regenerálódni, ami igencsak negatív hatással van a teljesítményre, a hangulatra, a kedélyállapotra, illetve az egészségre.
Olyan fizikai tüneteket is produkálhat, mint egy kiadós fejfájás, de a krónikus álmatlanságtól szenvedők szélsőséges esetben akár még össze is eshetnek a kimerültségtől. Úgyhogy jobb vigyázni, és ha a kiadós alvásnak éjszaka híján vagy, legalább nap közben pár percre kikapcsolni. Ez lenne a power nap, az angolszász szieszta.
A power nap – és ami mögötte van
Maga a power nap egy olyan rövid, általában 20 perces időszak, amikor nap közben is alváson jár az eszed. Vagyis nem jár, merthogy épp kikapcsol és durmol jólesően, bár a mélyalvási fázist mellőzve. A téma egyik megbecsült kutatója, Dr. James B. Maas szerint ugyanis minden ember a felkelést követően 8 órával ér el teljesítménye, illetve energiaszintje csúcspontjára, innentől kezdve már lefelé görbül a skála.
Azonban megfigyelték, hogy ha ekkortájt beiktatunk egy rövid pihenőt, akkor olyan stimulánsok hatása nélkül, mint például a kávéban, a teában, a kólában vagy épp az energiaitalokban jelenlévő koffein nélkül sikerül hathatósan javítani az energiaszinteden, a hangulatodon, az éberségeden. Ami pedig a karrierünk szempontjából még fontosabb, a teljesítményre is pozitív hatással van.
Tekintettel arra, hogy a világon fellelhető összes emlős nemcsak éjszaka, hanem nappal is alszik néhány percet[1], miért pont az ember lenne kivétel ez alól? Végül is, a napközbeni szundikálás számos kultúrában elfogadott, például Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban, Mexikóban, vagy épp Nigériában.
Ugyanígy, olyan nagy gondolkodók is áldozatul estek ennek a jótékony szokásnak, mint például Winston Churchill, Albert Einstein, Thomas Edison, Leonardo da Vinci, illetve a híres zeneszerző, Johannes Brahms.
Persze arra nincs garancia, hogy a szundi zsenivé tesz…
… de azért van néhány ütős érvünk[2] amellett, hogy miért is tesz jót neked, ha 20 percig nem csinálsz mást, csak szundikálsz.
Egyrészt, amíg te pihensz, addig dolgoznak a hormonok: a kortizol szinted csökkenni fog, így kevésbé leszel stresszes, miután felébredsz. Emellett viszont szerotonin – vagyis boldogsághormon – képződik, amíg alszol, így jobb hangulatban ébredsz fel a szunyókálásból.
Ráadásul, csökkenni fog:
- a depresszió,
- a szívbetegség,
- a stroke,
- az elhízás és a cukorbetegség,
- a magas vérnyomás,
- az addiktív viselkedési zavarok (például alkohol- vagy drogfüggőség),
- a balesetek,
- valamint a krónikus alvászavarral járó egészségkárosodások kockázata.
Nőni, fokozódni, illetve fejlődni fog:
- a kreativitás,
- a pontosság,
- a termelékenység,
- a szexuális élet,
- a döntéshozatali képességek,
- a motorikus képességek, és a koordináció,
- a türelem,
- a memória,
- valamint a tanulási képességek.
Azért ez így elég jól hangzik, nem igaz? Ráadásul a Harvardon végzett kutatások[3] azt is bebizonyították, hogy nem csupán ideig – óráig szól ez a testi-szellemi felfrissülés, hanem kitart egészen a nap végéig.
Szundiútmutató – csakis a hatékonyság kedvéért
Jól aludni manapság művészet. Biztos te is küszködtél már alvási nehézségekkel, amiket aztán hosszabb-rövidebb idő alatt sikerült orvosolnod. Van, akinél gyógynövények, van, akinél a bárányok számolgatása vált be. Azonban, ha nap közben szeretnél engedélyezni magadnak néhány szemhunyásnyi percet, nincs időd lacafacázni: gyorsan álomba kell szenderedned.
Épp ezért, most ahhoz adunk néhány tippet, hogyan tudsz és mikor érdemes nap közben is álomba ringatnod magad – legalábbis egy kis időre.
A hatékony „power nap” – 5 lépésben:
- Mindenekelőtt keress egy csendes és kényelmes zugot. Ha van rá lehetőséged, akkor ne ülve aludj, mert úgy sokkal tovább tart, amíg elalszol.
- Állíts be a telefonodon ébresztőt: a legtöbben a 20 perces intervallumra esküsznek, de ha van rá lehetőséged, ezt a pár percet feltornázhatod 30 vagy akár 45 percre is. Ezt viszont már ne lépd át.
- A power napre valamikor 13-15 óra között kerüljön sor, a legtöbbünknél ekkor tetőzik a fentebb már említett, 8 órás időtartam, ami az ébredéstől kezdve eltelt. 16 óra után már ne keríts rá sort, mert nem fogsz tudni tőle éjjel aludni.
- Nem kötelező, de hasznos lehet valamilyen meditációs zene, vagy más jellegű zenehallgatás.
- Elalvás előtt vegyél példát Harry Potterről, és ürítsd ki az elméd: ne a feladataidon, vagy a problémákon járjon az agyad, hanem aludj. Vagy pihenj, ami jobban megy – a lényeg, hogy ne stresszelj rá.
+1 tipp: győzd meg a főnököd róla, hogy a feladataid kreatív és hatékony ellátáshoz szükséged van pár perc szünetre! Így tényleg megspórolhatod a lelkiismeret-furdalást, ha épp lehunynád a szemed.
Nemcsak nap közben, hanem éjszaka is szeretnéd kipihenni magad? Annyira nem tudsz éjjel aludni, hogy az már szinte fáj? Akkor próbáld ki a Valeriana vagy Ashwagandha étrendkiegészítőinket, és engedd, hogy álomba ringassanak!
[1] National Sleep Fundation: Napping -https://www.sleepfoundation.org/articles/napping
[2] Online Library; Catherine E. Milner – Kimberly A. Cole: Benefits of napping in healthy adults: impact of nap length, time of day, age, and experience with napping - https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1365-2869.2008.00718.x
[3] Harvard Medical School, Harvard Health Publishing: Napping may not be such a no-no - https://www.health.harvard.edu/newsletter_article/napping-may-not-be-such-a-no-no