Férfi agy – női agy Van különbség?

Mennyi film, könyv és vicc született már ebben a témában. Elsőre persze azt gondoljuk, miért is lenne más egy férfi agya, mint egy nőé? De aztán eszünkbe jut, hogy mennyi mindent látunk másképp, mint a párunk. És az a rengeteg sztereotípia arról, hogy a nők nem képesek eligazodni a térképen, a pasik pedig egyszerre csak egy dologra tudnak koncentrálni. Na járjunk utána, mi rejlik a fejekben és az általánosítások mögött!

Eldobom az agyam!

És ha eldobtam, megtudod, hogy férfi vagyok, vagy nő! Merthogy az agyunk fizikai felépítésében is eltér egymástól. A férfiak agyának tömege ugyanis nagyobb, mint a nőké. Nagyobbak az agykamrák és a fehérjeállomány is. Az amygdala is nagyobb terjedelmű, mint a nőké, [1] mely az érzelmekért és a félelemszabályozásért felel.

A nőknél viszont a szürkeállomány a nagyobb, ezért ügyesebbek a kommunikációban. Ezt elősegíti, hogy a broca terület is nagyobb, amely kifejezetten a beszédért felelős. További rossz hír a férfiaknak, hogy a női agyban a hippocampus területe is nagyobb, amely elősegíti a jobb emlékezetet…. Szóval három hónap múlva is emlékezni fognak rá, hogy nem raktuk rendbe a garázst…. Jobb esetben csak erre.

Női és férfi szerepek

Az evolúció során az életben maradás feltétele volt, hogy viszonylag hamar kialakuljanak a női és a férfi szerepek. A nők képesek voltak a finomabb mozgáskoordinációkra, így a gyűjtögetés, az otthon kialakítása volt a feladatuk. Míg a férfiak szerepe a vadászat és a védelem volt, melyhez nagy szükség volt jó térlátásra és ügyességre.

Az agy plasztikussága is az evolúció függvénye. Ennek értelmében idomul az agyunk a környezetéhez. Természetesen a női és férfi viselkedés kialakulásáért nem csupán az evolúció, hanem a kulturális tanulási minták is felelősek.

Brit tudósok szerint…

Tudom, csak ezt ne írtam volna. De ezek a brit tudósok valóban léteznek.[2] Sőt, ennek a brit tudósnak még neve is van, Stuart Richie. Ő a University of Edinburgh pszichológusa, aki nem kevesebb, mint 2750 női, és 2466 férfi agyat térképzett fel MRI segítségével.

A vizsgálat azért volt különösen fontos, hiszen nagyon sok alanyt vizsgáltak, így az eredményeik igen nagy érdeklődésre tarthattak számot. A kísérletsorozat folyamán megállapításra került, hogy bár a férfiak agyának térfogata nagyobb, a nők agyának vastagabb a kérge. Bár van összefüggés az agy térfogatának nagysága és az intelligencia nagysága között, a válasz mégsem ennyire egyszerű. Sok vizsgálat ugyanis az agykéreg vastagságát kapcsolja össze az IQ szint nagyságával. A vizsgált férfiak között azonban jelentős eltérések mutatkoztak az intelligencia tekintetében, melyet a genetikai különbségeknek tudtak be. Ezért is tartotta fontosnak Richie Professzor, hogy a férfi és a női agy közötti különbségeket ne tartsák genetikaiaknak.

Komoly vitát váltott ki, amikor azt vizsgálták, hogy az 1901 óta Nobel díjat kapott 900 tudós közül mindössze 48 nő volt. Nem szabad ugyanis elfeledkeznünk a nemek közötti diszkriminációról, mely nagy mértékben sújtja a nőket.

Ikertanulmányokból és örökbefogadási vizsgálatokból tudjuk, hogy az IQ körülbelül 50%-ban öröklődik serdülőkorban, majd 80%-ra nő felnőtt korban. Azt is tudjuk, hogy bizonyos betegségek eltérő mértékben érintik a nőket és a férfiakat. Míg az Alzheimer-kór aránya magasabb a nőknél, addig az autizmus és a skizofrénia gyakrabban fordul elő a férfiaknál.

Melissa Hines, a Cambridge-i Egyetem pszichológusa szerint a férfiak és nők intelligenciája között nincs különbség. Az eltérés csupán annak tudható be, hogy míg egy fiúgyermeket bátorítanak, és dicsérnek, addig egy kislányt kevésbé ösztönöznek arra, hogy tanuljon. Azonban azt cáfolja a vizsgálat, hogy a szegény körülmények között élőknek alacsonyabb az IQ szintje a tehetősebbekkel szemben. Tehát nem az életkörülmények és az iskolázottság határozza meg az intelligenciát és még csak nem is a nemek közötti eltérés.

Kinek mi való

Azért azt nem lehet tagadni, hogy míg a fiúkat arra nevelik a legtöbb társadalomban, hogy válasszanak olyan hivatást, amely segítségével sikeresek lehetnek és képesek lesznek eltartani a családjukat, addig a lányok leginkább az otthon melegének megteremtéséért, a gyermekek felneveléséért felelősek. Ha dolgoznak is, nem jó szemmel nézi a társadalom, ha vezető szerepet töltenek be, ahelyett, hogy az otthonuk lenne a legfontosabb a számukra.

Ezek a sztereotípiák is fontos szerepet játszanak abban, miért van kevesebb női tudós, női politikus, vagy akár női cégvezető. És ennek semmi köze a férfi és a női agy közötti különbségekhez.

Neuroszexizmus?

A neuroszexizmus egy olyan előfelvetés, amely feltételezi, hogy a férfiak és nők viselkedésében fellelhető különbségek az agyuk közötti eltérésekre vezethetők vissza. És lássuk be, minden olyan tanulmány, amely ezt igazolja, jóval nagyobb érdeklődésre tarthat számot, mint azok, amelyek elvetnek minden ilyen nézetet.

Hogy van különbség, azt mindannyian tudjuk, hiszen számtalanszor tapasztalhattuk már. Hogy miből ered? Arra is vannak nézeteink. Amíg a nőknek nem csak hogy elnézzük, hanem még kívánatosnak is találjuk, ha empatikusabbak, addig a férfiakról alkotott képbe inkább illik a keménység, határozottság. Így hát nem véletlen, hogy kevesebb nőt találunk a matematika, vagy a fizika területén. Hiszen a nők szeretnek és tudnak is empatikusak lenni, így sokkal inkább választják azokat a szakmákat, ahol ezeket a képességeiket előtérbe tudják helyezni. Ugyanígy működik ez a kommunikációval is. A kísérletek szerint fejlettebb a nők kommunikációs készsége, de ezt is vissza lehet vezetni a társadalmi normákra. A nőket leginkább is érzelmes, csacsogni szerető, empatikus oldalaik miatt szoktuk kategorizálni, a férfiakat pedig határozott, keveset beszélő, a tetteket előtérbe helyező szokásiakkal azonosítjuk gyakrabban.

A nők a gondozásban jobbak, a férfiak a karrierépítésben. És ez a kettő így szépen ki is egészítené egymást. Csakhogy. A mai napig elvárt, hogy a nők a munka mellett otthon tartsák meg női szerepeiket. Emiatt ne is csodálkozzunk, hogy kénytelenek egyszerre több mindent csinálni, vagyis a multitasking képességet nem agyi különbségnek kellene tulajdonítani, csupán megnézni, miért fejlődhetett ki. Biztosak lehetünk benne, hogy egy egyedülálló apukának is valószínűleg igen magas szinten van ez a képessége. Hiszen kénytelen volt kifejlődni.

A nőkre jellemző a szorgalom, míg a férfiak lehetnek lustábbak is. Ezzel akár azt is meg lehetne magyarázni, hogy a kutatásokban miből adódott a férfiak közötti IQ különbség. Hiszen, ha minden férfinak egyformán nagyobb az agya, mint egy nőnek, akkor csakis azért lehet némelyikük kevésbé intelligens, mert lusta. Vagy mégsem?

Amiben nem kételkedhetünk, hogy bizony egy férfi és egy nő soha nem fog egyformán gondolkodni és cselekedni. Legalábbis reméljük!