Téged is kellemetlen érzés fog el, ha szóba kerül az autizmus? Feszengsz a spektrumzavar hallatán, és nem tudod, hogyan kezeld a helyzetet? Ezzel nem lógsz ki a sorból, hiszen az autistákat is rengeteg előítélet övezi. Pedig egyáltalán nem meglepő módon, rengeteg zseni is akad közöttük. Tudod, hogy miért?
Tartalomjegyzék:
- Az autizmus spektrumzavar nyomában
- Tünetek, avagy az élet megrontója
- Ne csak a hátrányokat lásd meg, hanem az előnyöket is
- Mert minden Ádámnál és Évánál kezdődött
Ha most neked is rögtön Tom Cruise és Dustin Hoffman híres filmje, az Esőember jutott eszedbe, az egyáltalán nem a véletlen műve. Ez az egyik legismertebb filmes alapmű a témában, ami nemcsak az autizmus spektrumzavarral élők mindennapi nehézségeit mutatja be, hanem azt is, hogy van, amiben igazán kiemelkedőek lehetnek. Egyenesen zsenik.
Persze ezek a zseniális képességek nemcsak a fogpiszkálók másodperc törtrésze alatti megszámolásnál, vagy épp a kaszinóban mutatkozik meg… Bár kétségbevonhatatlan tény, hogy a könnyed lapszámolás rendkívül jól jön, ha üres a bugyelláris.
Mindazonáltal, rengeteg olyan művész, mérnök vagy épp informatikus akad, akik az autizmus spektrumzavar valamelyik válfajával küzdenek, mégis szakmájuk legjobbjai közé tartoznak. Szóval, hogy is van ez?
Az autizmus spektrumzavar nyomában
Mindenekelőtt azt érdemes már az elején leszögezni, hogy az autizmus nem tekinthető kifejezetten betegségnek, és nem csak hátrányokkal jár. Az Autizmus Alapítvány definíciója alapján:
„Az autizmus szociális, kommunikációs kognitív készségek minőségi fejlődési zavara, amely az egész életen át tartó fogyatékos állapotot eredményezhet. Ez lehet igen súlyos, járulékos fogyatékosságokkal halmozott sérülés, illetve többé-kevésbé kompenzált (ritkán jól kompenzált) állapot. A súlyosan érintettek egész életen át teljes ellátásra, a jó képességűek egyénileg változó támogatásra szorulnak.”
Az autizmus spektrumzavar egy idegi fejlődési rendellenesség, ami rendkívül változatos tüneteket produkálhat, erre utal a nevében a spektrumzavar is: a skála az egészen a normálistól a súlyos, önellátásra képtelen, állandó felügyeletre szoruló állapotokig terjedhet. Becslések szerint a teljes populáció 0,5%-a autista, de ez a szám egyre csak növekszik.
A régebbi módszertanokat tekintve, az autizmusnak két válfaját különböztették meg: a súlyosabbnak tartott Kanner-szindrómát, valamint a talán már számodra is ismerősnek tűnő Asperger-szindrómát.
A Kanner-szindrómát ugyanakkor ma már gyermekkori autizmusnak nevezzük. Ebben az esetben neurobiológiai, pervazív fejlődési zavarról beszélünk, aminek a tünetei már a kisgyermekkorban, a gyermek 2-3 éves kora körül megmutatkoznak. Ilyenek például a kommunikációban, illetve a szociális viselkedésekben mutatott jelentős lemaradás, sajnos nem számít ritkaságnak, hogy az érintett gyermekek fele nem tanul meg beszélni.
Ezzel szemben az Asperger-szindróma esetében a páciens remekül tud kommunikálni például írásban, viszont ha beszédre kerül a sor, már nem ez a helyzet. Kerüli a szemkontaktust, és a beszélgetést kísérő metakommunikációs jelenségek – mint például a mimika, a gesztusok, a testbeszéd, vagy épp a hanghordozás, a hangsúly, a hangszín megválasztása – értelmezése komoly kihívást jelent számukra.
Az aspergeresekre jellemző, hogy képesek felismerni saját hiányosságaikat, és megtanulhatnak együtt élni velük, más területeken pótolják ezeket a hiátusokat. Az Asperger-szindrómás páciensek nagy része ezért képes arra, hogy beilleszkedjenek a társadalomba.
Tünetek, avagy az élet megrontója
Az autizmus spektrumzavar tüneti skálája rendkívül széles, és a különböző fokozatok között is nagy az átjárás, gyakran más betegségek kapcsolódnak ehhez az idegi rendellenességhez. Például értelmi fogyatékosság, ADHD.
A főbb tünetek ezek lennének, szigorúan a teljesség igénye nélkül:
Autisztikus magány:
Ez bizonyos szempontból nézve szellemi egyedüllétet jelent. Megnyilvánulhat abban, hogy a szerepjáték során nem személyt, hanem valamilyen tárgyat testesítenek meg, de abban is, hogy nem akarnak kapcsolatba lépni más emberekkel, és inkább a saját világukba zárkóznak be. Akadnak, akik agresszívan marják el maguk mellől az embereket, és persze vannak olyanok is, akik keresik a kapcsolatot a többiekkel, de a szociális viselkedésük zavartsága miatt nehezen értik meg őket. Ahogy látod, már ez az egyetlen tünet is igen széles skálán mozog.
Rendkívül korlátozott érdeklődési illetve tevékenységi kör:
Gyakran előfordul, hogy az autisták egyetlen őket érdeklő területre fókuszálnak, mint például valamelyik képzőművészeti ág, vagy épp a matematika. Ezeken a területeken kiválót alkotnak, viszont minden más annyira kívül esik az érdeklődési körükön, hogy nem is foglalkoznak vele, nem vesznek róla tudomást.
Kommunikációs képességek mássága:
Azért nem lehet egyértelműen csökkent kommunikációs képességekről beszélni, mert ahogy arról már fentebb is volt szó, egyes autisták írásban rendkívül jól kommunikálnak, míg mások inkább képeken keresztül értik és érzékeltetik a lényeget.
A híres amerikai pszichológus, zoológus, egyetemi professzor, és autista Temple Grandin mondta ennek kapcsán a következőket:
“Sok autizmussal élő ember „vizuális gondolkodó”. Én képekben gondolkodom. Nem gondolkodom nyelv segítségével. A gondolataim úgy mozognak a képzeletemben, mint a videofelvételek. A képek az „anyanyelvem” és a szavak csak a második nyelvem.”
Az emberi beszéd jelentette túl sok ingerrel kapcsolatban jegyezte meg azt is, hogy gyakran kikapcsolta az agyát, hogy ne halljon:
„A hallásom olyan, mintha maximális hangerőre állított hallókészülékem lenne. Olyan, mint egy bekapcsolt mikrofon, amely mindent felvesz. Két választásom van: vagy bekapcsolom a mikrofont és elárasztanak a hangok, vagy kikapcsolom. Anyám mesélte, hogy időnként úgy viselkedem, mintha süket lennék.”
Ragaszkodás az állandóhoz:
Az autisták egy része általában nagyon ragaszkodik az állandósághoz, a kiszámíthatósághoz. Ha bármilyen apró eltérés mutatkozik a napi rutinban, vagy eltér a jól megszokottól, akkor komoly pánikroham is jelentkezhet. Sírnak, vagy súlyosabb esetben esetleg tettlegességhez folyamodnak, de természetesen az esetek többségében nem ilyen súlyos a helyzet. Ekkor a legjobb az, ha az autista el tud vonulni egy ingerszegény környezetbe, ahol csökken a rá nehezedő stresszfaktor, és mindaz a sok inger, amivel nem tud megbirkózni.
Ne csak a hátrányokat lásd meg, hanem az előnyöket is
Természetesnek tűnik az a reakció, hogy félünk mindentől, ami egy kicsit is más. Te is, én is, és a szomszéd is. Azonban ahogy szinte mindennek, úgy az autizmusnak sem csak árnyoldalai vannak.
Tudtad például, hogy Daryl Hannah is autista? És ennek ellenére azért nem panaszkodhat arra a színészi karrierre, amit Hollywoodban befutott. Az autizmus spektrumzavarral ugyanis együtt lehet élni, és számtalan területen hasznosítani lehet.
Ugyanakkor néhány kutatás szerint az autisták kifejezetten jól teljesítenek az informatika, a matematika, és a mérnöki tudományok területén is, ahogy ezt például a Cambridge-i Egyetem kutatói is közzétették egy 2011-es tanulmányukban. [1]
A kutatásban 3 holland egyetem diákjait vizsgálták (Eindhoven, Harlem, Utrecht). A tanulmány szerint Eindhoven Műszaki Egyetemére azért esett a választás, mert a High Tech Campus Eindhoven olyan jelentős IT cégeknek biztosít itt otthont, mint az IBM, az ATOS, a Phillips vagy az ASML, ráadásul a városban 30%-os az informatikai és technológiai ipar munkaerő piaci részesedése, míg a másik két városban csupán 16-17% ez az arány.
A kutatás szerint Eindhovenben 2.3%-ban volt jelen az autizmus spektrumzavar, míg a másik 2 városnál – ahol nem az IT szektor a fő csapásirány sem az egyetemen, sem a városok munkaadói között - csupán 0.84% és 0.57% volt. Az autistákra jellemző rendszerben gondolkodás előnyei itt mutatkoztak meg igazán.
Mert minden Ádámnál és Évánál kezdődött
Más kutatásokból az is kiderült, hogy az autizmus miért nem hullott ki az evolúció rostáján. A fiatal kutató, Jared Raser ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy az autistákra magas fokú rendszerező képességének köszönhetően élhetett túl az ősember.
Ez tette lehetővé ugyanis azt, hogy abban az időben, amikor a beszéd és más kommunikációs formák még nem alakultak ki, egyedül is képes legyen olyan rendszeres motívumokat kidolgozni a túlélésüket biztosító vadászatra, és gyűjtögetésre, ami a fennmaradásuk alapja volt. És ez a magas fokú rendszerező képesség, illetve a rendszerező elvet felismerő képesség az, ami az autistákat oly sikeressé teszik ezeken a pályákon.
Ha esetleg te is szeretnél kiválót nyújtani, turbózd fel az agyadat az Agyserkentő extra csomagjával! Ebben megtalálsz mindent, ami a memóriádnak, a kreativitásodnak, és a koncentrációs képességednek is csak jót tehet!
