„Az élet tele van nehéz döntésekkel (...). És az nyer, aki képes meghozni ezeket„ Dan Brown
Szoktál nehezen döntéseket hozni? Gyakran megizzaszt, ha döntened kell valaminek a sorsáról? Akkor hívd segítségül a számítógépek logikáját, melyek főként az átláthatatlanul bonyolult problémák kibogozásában fognak segíteni. Hozz jobb döntéseket az alábbi praktikus stratégiákkal!
Ha megtanulsz okos döntéseket hozni, akkor sokkal könnyebb lesz az életed, hiszen játszi könnyedséggel fogsz tudni dönteni olyan fogós kérdésekben, hogy melyik étterembe menjetek a pároddal, vagy épp hol vegyetek lakást.
A számítógépektől való tanulás lehetősége Tom Griffiths fejéből pattant ki, aki nem mellesleg egy számítógépes kognitív idegtudománnyal foglalkozó kutató. Ő arra használja a gépeket, amire senki más: a segítségükkel próbálja megérteni, hogyan működik az emberek elméje.
Te is nehezen döntesz?
Vegyük például a lakásvásárlást: honnan tudhatjuk, hogy melyik az igazi? Nyilván először felmérjük a lehetőségeket, hogy hogyan áll a lakáspiac, megnézünk pár ingatlant, de akárhányszor kisétálunk foglalás nélkül egy lakásból, úgy érezzük, hogy elszalasztottuk a legjobb lehetőséget. Számodra is nehézséget okoz eladó ingatlant találni?
Honnan tudhatod, hogy mikor alkalmas abbahagyni a tájékozódást, és mikor kell árajánlatot tenni?
Nos, a matematikusok és informatikusok tudásának legjavát átnyálazva a válasz: 37 százalék. Vagyis a piaci kínálat 37 százalékát kell átnézned, hogy ajánlatot tegyél a következő helyszínen. Vagyis a 37 százalék átvizslatása után lesz az ingatlan minden addiginál jobb.
Ám mondhatjuk a következőt is: ha egy hónapot szánsz a keresgélésre, akkor vedd az egy hónap 37%-át, ami 11 nap. Ez alatt a 11 nap alatt vizsgáld át a piacot, fogalmazd meg az elvárásaidat, és ezután lépj akcióba.
Tom Griffiths számítógépes kognitív tudománnyal foglalkozik. Munkája során végiggondolja a mindennapi életben előforduló problémák számítógépes modelljét, és annak ideális megoldását összeveti az emberek viselkedésével. Bármilyen meglepő, az informatika segítségül hívása képes megkönnyíteni az emberi döntéshozatalt.
Az emberi élet tele van számos, puszta erőből csak igen nehezen megoldható számítási problémával. Az azonban nem jut eszünkbe ilyenkor, hogy életvezetési tanácsadóként egy informatikust hívjunk segítségül. Persze hogy nem, hiszen mi köze lehet neki ahhoz, hogy kit veszünk feleségül, vagy hogy hol vacsorázunk?
Holott igenis sok van, és az emberi döntések informatikája egy létező dolog.
"Felderítés-kiaknázás dilemma"
Vegyünk egy példát. A kérdés legyen az, hogy melyik étterembe menjünk. Ennek a problémának sok sajátos számítógépes modellje van. A sok választási lehetőségből egyet fogunk kiválasztani, de a döntési helyzet holnap ugyanúgy fennáll (feltéve, ha ismét étteremben szeretnénk enni.) Ez informatikusi nyelven a "felderítés-kiaknázás dilemma". A kérdés az, hogy kiaknázzuk-e a korábban begyűjtött információt (azaz elmegyünk a már bevált, elég jó helyre), vagy készek vagyunk információt gyűjteni, és megadni neki az esélyt, hogy kipróbálunk valami újat.
Ha csak rövid ideig vagyunk a városban, okosabb a megszokott helyre menni, ha tovább, előnyös a kísérletezgetés.
Ez a tipikus dilemma mindig előjön, ha arról kell dönteni, hogy maradunk a beváltnál, vagy sem. Még a cégek is erről gondolkodnak nap mint nap, amikor egy hirdetés összeállítására kerül a sor.
A csecsemők persze még nem ismerik ők mindent kipróbálnak, hiszen életük felfedező szakaszában járnak. Az idős bácsikák pedig mindig a megszokott, bevált kocsmájukba mennek.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a felderítés-kiaknázás dilemma ismerete megkönnyítheti számunkra a döntéshozatalt. Ha az éttermes példánál maradunk: az, ha mindig felfedezünk valami újat, az sokat jelenthet. Néha sokkal többet, mint egy jó vacsora. Nem mindig kell a legjobb éttermet választanunk, ám az esélyt meg lehet adni neki, hogy az lesz.
Rendezd át a szekrényed!
Ha szeretnéd átrendezni a szekrényed, a következő kérdéseket kell feltenned magadnak azzal kapcsolatban, hogy miket szeretnél megtartani:
- Mióta van meg?
- Jó még?
- Van másik ugyanilyen darabom is?
- Mikor volt rajtam, vagy mikor használtam utoljára?
Az informatikusok szerint az utolsó kérdés a legfontosabb. A szekrényünk hasonlít a számítógép memóriájához. A befogadóképessége korlátozott, ezért olyan holmikkal érdemes megpakolni, amiket valószínűleg használni fogunk, így a lehető leggyorsabban hozzáférhetünk.
Irodai alapelv: azt tartsd elöl, ami feltehetően a legszükségesebb a számodra. Yukio Noguchi japán közgazdász például kartotékrendszer alapján tárolja az iratait: balról jobbra rendezte aszerint, hogy melyiket használta a legutóbb.
Persze vannak sokkal-sokkal nagyobb problémáink, mint a szekrény-, vagy íróasztal rendezés, vagy az étteremválasztás. A lényeg ilyenkor az, hogy alkalmazzuk a 37 százalékos szabályt. Egyszerűen képtelenség mindent végigpróbálni, kell némi kockázat. Ez sem a legjobb stratégia, és mondjuk a lakásvásárlást figyelembe véve a legeslegjobb hely megtalálásának esélye 37%, de még mindig ez a legjobb, amit tehetünk.
