„Én csupa agy vagyok. Tekintsük a testem többi részét felesleges függeléknek!” – Nem hasonlíthat mindenki Sir Arthur Conan Doyle-ra, így a legtöbb helyzet számodra sem tűnik mindig egyértelműnek, úgyhogy felmerül a kérdés: mégis mi alapján hozzuk meg a komplex döntéseket?
Bár Sherlock Holmes számára szinte az első pillanattól fogva egyértelműek voltak azok a jelek, amelyek végül a bűnös elfogásához vezettek, a legtöbben mégis inkább Dr. Watsonhoz hasonlítunk, már ami a döntéshozatalhoz szükséges információk begyűjtését illeti.
Míg a népszerű detektívpáros kalandjainak megálmodója már az idézetben is igyekezett önállósítani az agyát a teste többi részétől, addig nekünk, egyszerű földi halandóknak mégis egy összetett, bonyolult rendszerbe illeszkedik ez az illusztris szervünk.
Az agy ugyanis már önmagában is egy komplex rendszert alkot, amelyben az érkező információk miatt folyamatosan változó, dinamikus mintázatok, valamint elektromos illetve kémiai folyamatok segítségével hozza meg a döntéseit.
Az "Aha-élményre" is szükség van
Biztos veled is előfordult már az a jobb esetben csupán pár pillanatig tartó élmény, amikor hosszas gondolkodást követően elérkeztél a heurékához: hirtelen az eszedbe jutott valami, amin régóta rágódsz, vagy épp sikerült meghozni egy döntést, egy elég összetett kérdésben. És közben csodálkozol, hogy ez korábban miért is nem volt teljesen egyértelmű számodra.
Nos, a tudósok ezt a kissé megragadhatatlan pillanatot hívják "Aha-élménynek", amikor is a tudatállapot eljut arra a kritikus szintre, hogy az adott témában addig összegyűjtött információk segítségével, szinte szemvillanásnyi idő alatt sikerül végre döntést hozni.
Vannak ugyanis a könnyű kérdések, de ott figyel a másik fajta is
A nehéz, bonyolult, több megfontolást, és az összetett szemléletet igénylő is. Ha Te is jobban belegondolsz, akkor a döntéseket két nagy halmazba pakolhatjuk: az egyik kupacban ott vannak az eldöntendő kérdésekre adandó válaszok, amik egy egyszerű igennel vagy nemmel járnak. Például arra vonatkozóan, hogy egy forró nyári napon kérsz-e egy pohár jeges vizet? Mi más lehetne a válasz erre, mint az, hogy ide vele, de ízibe?
Na de mi a helyzet az ennél némileg komplexebb döntésekkel?
Bonyolódik a feladat ugyanis akkor, ha már azt is belecsempészik a kérdésbe, hogy kérsz-e a vizedbe egy szelet citromkarikát? Vagy esetleg inkább limonádét innál?
Ilyenkor az agyad mérlegelni kezdi a rendelkezésére álló információkat: szereted a citrom ízét? Nem vagy rá esetleg allergiás? Jót tesz a szervezetednek? Ha limonádét kérsz, megcsinálják neked? Vagy neked kell elkészíteni? Amennyiben az utóbbi helyzet áll fenn, van kedved megcsinálni a limonádét?
Persze ez a példa viszonylag egyszerű, hiszen mindössze egy pohár vízről szólt, amivel a szomjadat szeretnéd oldani, mégis néhány másodperc alatt is számtalan információt mérlegelt és dolgozott fel az agyad, ami benned lehet, hogy nem is tudatosult. És alig kellett hozzá csupán pár röpke pillanat… Gyakorlatilag még a kérdések sem tudatosodtak benned a döntés meghozatalához, máris megvolt a válaszod.
Gondold el, hogy mi történik akkor a szürkeállományodban, milyen komplex döntéshozatali mechanizmus játszódik le az agyadban, ha ennél egy jóval bonyolultabb kérdésben kell döntést hoznod!
Mit mond minderről a tudomány?
Hadd indítsunk itt is egy idézettel, méghozzá Szentágothai János, Kossuth-díjas magyar anatómustól:
„A világegyetem legcsodálatosabb terméke, az emberi agy (...) egy információs világrendszer hordozója: tudatunk és mindaz, ami benne rejlik, amit önmagunkról tudunk, nyelvünk, művészetünk, elméleteink, tudományunk, mind-mind működő agyi struktúrák által hordozott információs rendszer.”
Ennek fényében vizsgáljuk meg, hogy mire jutottak a Columbia Egyetem Zuckerman Intézetének idegtudósai. Nekik 2017-ben sikerült azonosítaniuk azt a momentumot, amikor is a fentebb már említett Aha-élmény egyszerűen csak úgy megtörténik az agyban, amikor az már telítődött az információkkal.
A Current Biology című szaklapban megjelent tanulmány szerint egyébként a komplexebb döntések meghozatala nagyon hasonlít ahhoz a mechanizmushoz, amikor az egyszerűbb kérdésekben kell dönteni. A különbség csupán annyi, hogy bár az agy számára minden információ a rendelkezésre áll a döntés meghozásához, ezek közül nem mind éri el a tudatosság szintjét.
„Az agyunkban keringő gondolatok túlnyomó többsége a tudatosság radarja alatt mozog, ami azt jelenti, hogy bár az agyunk feldolgozza a szükséges információkat, mi ezzel nem vagyunk tisztában és nem használjuk őket.” – árulta el a tanulmány egyik szerzője, Dr. Michael N. Shadlen.
A tudósok ezért többek között arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy az agy egy bizonyos ponton túl már úgy gondolja, hogy minden szükséges információval rendelkezik, ezért kiteszi a megtelt táblát. Ez az agy úgynevezett „enough is enough”, vagyis „jóból is megárt a sok” mechanizmusa.
Ez az a pillanat, amikor az agy önállósul, és ami elvezet az Aha-élmény végkifejletéhez, illetve ahhoz, ami a tudósokat is a leginkább izgatta: mikor dönt úgy az agy, hogy neki elég volt az információáradatból? Mikor dönt úgy, hogy most már elég információja van a döntés meghozásához? És ez a folyamat vajon meddig tart?
A mentális kronometria
Az agy döntéseinek hátterében álló mechanizmus feltérképezéséhez 5 személlyel végeztek el egy kísérletet. Ennek lényege az volt, hogy a vizsgált alanyoknak egy számítógép képernyőjén kellett megfigyelniük, ahogy a homokszemek mozgásban vannak, mindemellett a képernyő közepén egy óra is helyet kapott.
A mentális kronometria – vagyis a mentális jelenségek kísérleti helyzetekben lévő, reakcióidők általi vizsgálata – segítségével megkérdezték a résztvevőket arról, hogy milyen irányba, jobbra vagy balra tartottak-e a homokszemek, amíg mozgásban voltak? Ezután még arra is megkérték a résztvevőket, hogy forgassák vissza az órát addig a pontig, amíg úgy érzik, hogy sikerült meghozniuk a döntést. Ezt a folyamatot több nehézségi szinten kellett végigzongorázniuk.
Mivel az időpont meghatározása teljesen szubjektív választásnak tűnt, felmerült a lehetősége annak, hogy a döntés helyessége megkérdőjelezhető. Azonban a tudósok egy korábbi kutatása során bebizonyosodott, hogy a döntés gyorsasága és annak helyessége ugyanahhoz az agyi funkcióhoz kapcsolódik.
Emiatt a tanulmány készítői egy matematikai képlet segítségével meg tudtak bizonyosodni arról, hogy a szubjektív érzet ellenére, a döntés akkor tudatosodik az agyban, amikor az ténylegesen befejezi a döntési folyamatát. Legyen szó akár az egyszerűbb, akár az összetettebb, komplexebb döntésekről, de ahogy mint majdnem minden, a döntésmechanizmus gyorsasága is az egyéntől és a koponyájában dolgozó agytól függ.
Segítsd az agyadat a döntések meghozatalában valódi agyserkentő készítményekkel! Ezzel a csomaggal biztosíthatod, hogy nem lesz áramszünet az irányítóközpontodban!
