Lustaság – Létezik egyáltalán?

Mi is tulajdonképpen a lustaság? A pszichológia álláspontja szerint az aktivitás és motiváció hiánya, a pihenésre való hajlandóság. Nem betegség, hanem inkább valamilyen negatív folyamat tünete. A lustaság minden rossz anyja, tartja a mondás. De ha ennyire rossz, akkor miért esik mégis olyan jól a semmittevés?  

Gyerekkorban még elnézhető, de felnőttként már igencsak negatív megítéléssel jár, az unalomhoz hasonlóan, melyről itt olvashatsz, egyik korábbi cikkünkben. Megpróbálunk a végére járni, melyek a leggyakoribb okai, mi az ellenszere és mit gondolnak róla a tudósok. De ne légy lusta, olvasd végig!

A lustaság leggyakoribb okai

• Fizikai fáradtság: amikor nem jut elég idő a pihenésre, a szervezetünk egy idő után kikényszeríti a pihenést. Az agyi és a fizikai fáradtság is okozhatja a szervezetünk kimerültségét, melynek hatására eltűnik cselekvési kedvünk. A testünk tehát a lustaság által jelzi, hogy itt az ideje visszább venni a lendületből. Így tehát ha valaki lustasággal vádol minket, nyugodtan válaszoljuk rá, hogy csupán a szervezetünk véd meg éppen a fáradtság káros szövődményeitől.
• Letargikus állapot: előidézheti akár a depresszió is, de a túlzott fáradtság szintén okozója lehet. A „szeretnék” és a „kellene” között ilyenkor egy személyes konfliktus áll fenn. Egy ideig rá tudjuk kényszeríteni magunkat a cselekvésre, ám egy idő után a lustaság itt is át fogja venni a vezető szerepét felettünk.
• Félelem: egy védelmi funkció, amikor félünk megtenni valamit, mert attól tartunk, az adott tevékenység kényelmetlenséget fog okozni. Okozhatja az is, hogy valami számunkra ismeretlent kell megtennünk, vagy olyan helyzetet próbálunk elkerülni, amely során már korábban rossz tapasztalatokat szereztünk.
• Neurológiai vagy mentális betegségek: ilyenkor a betegnek semmihez nincs kedve, így a lustaságba menekül.

Titkos módszerek a lustaság ellen

Igen, még ha nem is receptre felírható, és kis vízzel bevehető is a megoldás, de létezik. A lustaság legnagyobb ellenségei a tettvágy, az optimizmus, a szorgalom. Ha van egy célunk, amit el szeretnénk érni, akkor nem tántoríthat el tőle semmi, akármilyen fáradtak is vagyunk. Még a lustaság sem. De ehhez nagyon kitartónak és erősnek kell lennünk. Mert a lustaság bizony el tud minket csábítani. Persze jóval kisebb az esélye, ha olyan társaságban vagyunk, akik előtt nem lennénk büszkék arra, hogy semmittevők vagyunk.

A lustaság és az egyedüllét kéz a kézben jár. Sokkal előbb szánjuk rá magunkat a semmittevésre, amikor nincs ehhez közönségünk. Alapvetően ugyanis mindig szeretjük jó színben feltüntetni magunkat és megmutatni, hogy mennyire hasznosak és elfoglaltak vagyunk.

De vajon hogy lehet legyőzni az életünket megkeserítő lustaságot?

• Tűzz ki célokat magad elé és ne hagyd, hogy bármi is elbizonytalanítson.
• Állíts fel ütemtervet és ragaszkodj hozzá, hogy a terv szerint haladsz.
• Légy fegyelmezett! Hiába jobb érzés lustálkodni, gondolj arra, milyen rossz lesz, ha a ma elvégzendő feladatok is holnapra maradnak.
• Ne hagyd, hogy bármi is elvonja a figyelmed. A zavaró tényezőket ki kell iktatnunk, mert különben rossz irányba vezetnek bennünket.
• Ne csinálj egyszerre sok dolgot. Egyet csinálj, de arra összpontosíts teljes figyelemmel.
• Törődj másokkal. Ha másokért kell tennünk valamit, kevésbé vagyunk hajlamosak elodázni azt, mintha magunkról lenne szó.

Lustaság vagy halogatás?

A Psychology Today cikke [1] szerint nem véletlen, hogy minden esetben negatívan ítéljük meg a lustaságot. Már a Bibliában is a hét eredendő bűn egyikeként szerepel. Azonban még véletlenül sem szabad összekeverni a halogatással, vagy a tétlenséggel.

Míg a halogatás során csupán elhalasztunk egy feladatot azért, hogy egy másikat el tudjunk végezni helyette, a lustaságnál a feladat elvégzése helyett nem teszünk semmit.

A tétlenség ezzel szemben az a helyzet, amikor éppen nincs mit csinálni. Ennek az oka az is lehet, hogy már éppen minden feladatunkat elvégeztük. Így ez sem azonosítható a lustasággal. Azonban ennek ellenére kelthet bennünk ellenérzést.

Ilyen például, amikor kénytelenek vagyunk az autónk fogságában tétlenül ülni a dugóban. Egy ideig még lehet, hogy jól is esik csak elmélyedni a gondolatainkban, ám egy idő után már stresszt fog kiváltani, hogy nem tudjuk végezni a dolgunkat. Kényszerítenek minket a tétlenségre.

Boldog vagyok, mert van dolgom

Az emberek jóval boldogabbnak érzik magukat, ha van mit csinálniuk. Hsee és kollégái 2010-ben megjelent cikkükben azt igazolták, hogy céljaink nagy része csak arra szolgál, hogy legyen egy igazolt elfoglaltságunk.

Oscar Wilde szerint a semmittevés a legnehezebb dolog a világon. A legnehezebb és a legintelligensebb.

Természetesen a lustaság is, mint oly sok minden más, a személyes hozzáállásunktól is függ. Aki kevésbé érzékeny, azt nem fogja annyira megviselni az, hogy éppen semmi hasznosat nem csinál, mint szenzitívebb embertársát.

A General Electric elnök-vezérigazgatójaként például Jack Welch napi egy órát töltött azzal, hogy csak kinézett az ablakon. Ő ezen tétlen pillanatokat használta fel az élet megfigyelésére és inspiráció szerzésére.

Pihenek, nem lustálkodom!

Különféle evolúciós elméletek születtek azzal kapcsolatban, hogy az őseink számára a semmittevés a túlélést biztosította. A folyamatos erőfeszítés, amelyet az élelemszerzésre és a túlélésre fejtettek ki, rengeteg energiát vett el tőlük, veszélyeztetve így egészségüket, erőnlétüket. Muszáj volt pihenniük, hogy bírják a mindennapos erőfeszítéseket. 

A pihenést tehát ne keverjük össze a lustasággal! A pihenésre szükségünk van, mint mentálisan, mint fizikálisan, hogy normális módon tudjuk élni az életünket.

Intelligencia kontra lustaság

Az intelligencia felülírhatja az ösztönöket. Emiatt sokan energiatakarékosan működnek. Vagyis a bizonytalanságra nem fecsérelnek energiát. Ehelyett inkább nem csinálnak semmit. Azonban még mindig sokan azonosítják a sikertelenséget, a szegénységet a lustasággal. Tehát megengedett, hogy egy sikeres ember gyakran lustálkodjon, hiszen megteheti, tett már le eleget az asztalra, de ha ugyanezt egy kevésbé sikeres társánál látjuk, egyértelműen a lustaságát tulajdonítjuk sikertelensége okának.

Epicurus, ókori filozófus szerint az öröm a legfőbb jó az emberek életében. Mindenki ennek az elrésére törekszik. Azonban arra figyelmeztetett, hogy nem szabad csak a jót és kellemeset keresni, a fájdalmasat pedig kerülni. Ehelyett inkább át kell gondolni, mi okozhatja a nagyobb poztívumot számunkra.

Ne gondolkodjunk tehát úgy, hogy az esetleges kudarccal járó élményt inkább elkerüljük, mert akkor elmondhatjuk, hogy nem sikertelenek voltunk, csupán meg sem próbáltuk. A kudarctól való félelem ugyanis elveheti nagyon sok jó élmény lehetőségét. A lustaság mindig feltételezi a szabad akaratot, hiszen mi döntünk a semmittevés mellett. A lustaság legnagyobb ellensége tehát nem más, mint a logikus gondolkodás.

Reinhold Ruthe [2] szerint azonban a lustaságnak semmi köze a tudatossághoz. Nem mi döntjük el ugyanis, hogy miképp cselekszünk, vagy éppen nem cselekszünk, hanem ez tudat alatt működik.

Akármelyik elméletnek is hiszünk, egy biztos, nagyon vékony a határ a pihenés, az elmélkedés és a lustaság között.

Nos, nem voltál lusta végigolvasni a cikkemet? Egészen biztos nem lesz kedved a semmittevéshez, ha felpörgeted magad a GO epres-joghurtos Energy szelettel,  az L-Tirozn porral, vagy az Agyserkentő Prémium csomaggal.