Mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás? Avagy a tehetség velünk születik, vagy kialakul?

Sokszor halljuk azt, hogy az ismétlés a tudás anyja, vagy azt, hogy gyakorlás nélkül nem fogsz bejutni a Carnegie Hallba. Ezekben a mondásoknak is megvan a maga igazsága, azonban felmerül a kérdés: tényleg csak ennyi lenne a siker titka, a gyakorlás? Vagy kell hozzá az a titkos hozzávaló is, ami – állítólag – már születésünkkor is velünk volt: a tehetség? Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Persze annak érdekében, hogy jobban bele tudjunk mélyedni a témába, először talán a tehetség fogalmát kellene tisztába tennünk. Amikor ugyanis ezt a szót használjuk, gyakran egyetértőn bólogatunk, ha szóba kerül, mégis magunkban egész másképp dekódoljuk, mint például a beszélgetőtársunk.

Elképzelhető, hogy számodra ez a kiemelkedő intelligenciát jelenti, míg másnak egy olyan képességet, amiben erőfeszítés és tanulás nélkül kiemelkedő lehet valaki. Például a zenében, az éneklésben, valamelyik művészeti ágban vagy akár a sportban. Mindemellett használhatjuk magát a szót egy értékes teljesítmény szinonimájaként is és végül is, mi az ami megkülönböztet egymástól egy sakknagymestert, egy világszínvonalú sportolót, világhírű írót vagy épp atomfizikust? A tehetség, vagy valami más?

De tényleg „csak” ennyi lenne a tehetség?

Igazság szerint azért nincs könnyű dolgunk a tehetség fogalmának megmagyarázásakor, mert jelenleg még a tudósok sem jutottak egyértelmű és egyöntetű álláspontra a kérdésben. Nagyon keskeny a mezsgye a tehetség és például a képesség között.

Ezt mondja a tehetségről a Wikiszótár[1]:

„tehetség (főnév)

Természetes képesség eredmények elérésére, ami aztán szakértelemmé fejleszthető. Amit jobban csinálsz másoknál, aminek terén könnyen és szívesen fejlődsz.

A tehetséged kitűnik abból, hogy miben értél el könnyedén sikereket. A tehetség önmagában nem elég, sok tanulás és gyakorlás is szükséges a profizmushoz.”

A Wikiszótárnál tudományosabb vizekre evezve, a Pennsylvaniai Egyetemen is lefolytattak a tehetség értelmezéséről egy igen érdekes diskurzust. A témavezető, Angela Ducworth például a következő véleményen[2] van:

„Amikor a tehetség szót használom, úgy értelmezem, hogy milyen mértékben válik egyre jobbá az erőfeszítésed. Például az a tempó, amivel jobb focista leszel, az a te tehetséged. Az a mérték, amivel egyre jobban el tudsz mélyedni a matematikában, az a te matematikai tehetséged. A tehetség az, amivel egy bizonyos erőfeszítést teszel bele. És teljes mértékben hiszek abban – és nem mindenki, de talán a legtöbb ember is így hiszi –, hogy a tehetségekben különbségek vannak: nem vagyunk mindannyian ugyanolyan mértékben tehetségesek.”

Tehetség vs. erőfeszítés Forma-1-es példán keresztül

Ebből a megközelítésből nézve, a tehetség inkább a képességek fejlesztésének sebessége: az erőfeszítés, amit önmagunk javításába fektetünk és ami előbb-utóbb megtérül. Ha igazán érzékletes példát szeretnénk erre hozni, akkor talán két Forma-1-es világbajnok életútján keresztül is bemutathatnánk.

Itt van nekünk például a háromszoros világbajnok Niki Lauda és az egyszeres világbajnok James Hunt duó, akiknek a közös múltját a Rush – Hajsza a győzelemért című filmből többé-kevésbé hitelesen megismerhetjük. Summa summarum: Lauda a tipikus gyakorló, elemző versenyző, aki rajta tartja a szemét és a kezét a versenyautója felépítésén, fejlesztésein, sőt ő maga ad erre vonatkozó tanácsokat.

Hunt ezzel szemben a nyers tehetségnek tartott versenyzőfigura, aki a sokkal kevésbé dolgos oldaláról fogta meg a verseny lényegét. Nem ült naphosszat a mérnökeivel tárgyalva és ötletelve, inkább csak beült az autóba és tövig nyomta a gázt. Neki 1 Forma-1-es világbajnoki címe lett, Laudának 3.

Ettől függetlenül egyikre sem mondhatjuk azt, hogy tehetségtelenebb lett volna a másiknál, csak másban voltak tehetségesek, eltérő mértékben használták ki és fejlesztették a képességeiket. De a tehetség csírája – a versenyzés szeretete, a versenyzői attitűd, a pályán mutatott képességek – mindig is bennük voltak, csupán a tehetségükbe fektetett erőfeszítés, fejlesztés képessége határozta meg az eredményeiket. A befektetett munka mértéke viszont a saját egyéni motivációktól is függ.

Éppen ezért finomíthatjuk a tehetség fogalmát az olyan nem elhanyagolható fogalmak, mint például a képességek, adottságok és motivációk figyelembevételével tovább arra, hogy a tehetség inkább az egyénben lévő lehetőség a kiemelkedő teljesítményre.

Hogyan fejlesztheted a képességeidet?

Ehhez a művelethez szükséged lesz egy nagy adag önismeretre, a már meglévő hozzávalókon kívül. Hiszen mind a fizikai, mind a mentális adottságok, mint olyanok genetikailag adottak – mint amilyen például a magasságod.

De ide sorolhatjuk még az agy neutrális felépítését is[3]. Ettől függ ugyanis, hogy milyen típusú gondolkodási rendszerrel vértezed fel magad a mindennapokra: empatikussal, szisztematikussal vagy praktikussal. Ennek az összképnek köszönhetően jön létre vagy jönnek létre azok a területek, amelyeken tehetséges vagy.

Amennyiben meghackelnéd a rendszert és szeretnéd fejleszteni a tehetségedet, ezeket a trükköket is bevetheted. (Természetesen ezek most általános érvényű tanácsok lesznek, hiszen mindenki másban tehetséges.):

1. Térképezd fel az erősségeidet, figyeld meg azokat az alkalmakat, amikor könnyűnek és erősnek érzed magad. Mérd fel, hogy ez az érzés milyen tehetségeknek, képességeknek köszönhetően töltött el téged és azokra kezdj el építkezni.
2. Gondold végig, hogy mit szeretsz szenvedélyesen csinálni és ezen a területen kezdj el fejlődni. Ehhez sokszor nagy segítséget nyújt az is, ha megnézed a megélhetési kiadásokon kívül, mire költöd a legtöbb pénzt.
3. Ha megvan, hogy mi a szenvedélyed, beszélj és írj róla magadnak, majd minél több embernek, hogy elkezdjen realizálódni.
4. Hozd ki a lehető legtöbbet és legjobbat a legerősebb képességeidből.
5. Fektesd le a céljaidat és ennek megfelelően fejleszd a tehetséged.
6. Mindig állítsd magad kihívás elé, időről-időre bíráld felül a korábbi célokat és tűzz ki olyanokat, amelyek eléréséhez fejlesztened kell magad.

Végül is, Michael Jordan is megmondta: „Mindenkinek van tehetsége, de a képesség kemény munkát igényel."

Ha te is az önfejlesztés és a tehetséggondozás rögös útjára léptél, dolgozz rá egy kicsit a képességeidre és a kitartásodra az Agyserkentő alap, Extra vagy Prémium csomagjával és fejlődj a lehető legtöbbet.