Miért tűnnek gyakoribbnak a mentális betegségek?

Manapság mintha jóval többet beszélnénk a mentális betegségekről, mint tíz, vagy húsz évvel ezelőtt. Többen lesznek betegek, vagy csak több embert tudnak manapság diagnosztizálni?

A mentális betegségek korát éljük

Manapság a népesség nagy százaléka küzd valamilyen mentális betegséggel világszerte. De vajon mindig is ilyen rossz volt az arány, csak nem tudtunk róla? Nehéz választ adni erre a kérdésre, hiszen a mentális betegségek megítélése mindig igen negatív volt, ezért a betegek nagy része, még ha érzi is, hogy valami baj van, csak végső esetben fordul szakorvoshoz, így adatok sincsenek róluk.

Az pedig, hogy miért gondolják arról, aki mentális betegségben szenved, hogy nem is beteg, csak valami nem stimmel vele, megint újabb kérdéseket vet fel. Mert a testi egészség általában szemmel látható, így azt könnyen észrevesszük valakin, ha beteg, vagy ha fáj valamilye. És erről a többség bátran meg is meri kérdezni az illetőt, ő pedig általában beszámol róla, hogy éppen egy nátha, vagy rosszabb esetben egy súlyosabb betegség miatt nem érzi jól magát.

De ha valaki mentális betegségben szenved, már nem ilyen egyszerű a képlet. A legtöbben ugyanis egy ideig minden energiájukkal titkolni próbálják, hogy baj van. Sokszor még a közvetlen környezetük sem veszi észre, csak mikor már késő. Sajnos a mentális betegek közül sokan fordulnak önmaguk ellen, ahelyett, hogy másoktól kérnének külső segítséget.

A mentális betegségek nagy részének semmiféle külső, fizikai tünete nincs. Vagy ha van, a betegek sokáig képesek azt a négy fal között tartani, így nem lehet látni rajtuk. Amikor pedig már látható jelei vannak a mentális zavaroknak, akkor sem merjük megkérdezni a legtöbb esetben, hogy mi a baj, és hogy miben segíthetünk. Mert a mentális zavarokról valahogy még mindig kellemetlen beszélni, annak ellenére, hogy a legtöbben már bizonyos krízishelyzetek során átéltük azt, még ha csak időszakosan is.

De mivel a mentális zavarok nagyon is jelen vannak, így egyre többet beszélünk róluk, ezáltal egyre elfogadottabbak, és többen jutnak el velük szakorvoshoz is. Ezáltal nő a hivatalosan mentális betegséggel küzdők száma, így romlanak a statisztikák, amelyek valószínűleg ugyanilyen rosszak lettek volna évtizedekkel ezelőtt is, ha az emberek nem titkolják a betegségüket.

Mi is az a mentális zavar?

A mentális zavarok sem a felnőtteket, sem a gyermekeket nem kímélik. Világszerte minden hetedik 10-19 éves fiatal küzd valamilyen mentális zavarral. [1] Sok esetben ezek rejtve maradnak, nem fedezik fel és nem kezelik őket, amely később súlyos következményekhez vezethet.

Azért is olyan gyakoriak a mentális zavarok, mert a mai, modern, rohanó világunkban túlságosan kevés időt fordítunk magunkra, szeretteinkre, ehelyett folyamatosan körülvesz bennünket a túlterheltség, a bizonytalanság és a stressz. Ráadásul ömlenek ránk a hírek, akár jók, akár rosszak, amelyek szintén emelik a stressz szintjét.

Sokan tudják, hogy segítségre lenne szükségük, mégsem fordulnak szakemberhez, mert úgy vélik, ez csak gyengeség vagy önsajnálat, és idővel el fog múlni. Ám, ahogyan egy törött lábbal sem állunk neki hegyet mászni, úgy a sérült mentális egészségünket sem szabad tovább terhelni anélkül, hogy enyhítést, segítséget kapnánk. Mert a mentális egészség visszaszerzéséhez vezető úton a legelső és egyben a legfontosabb lépés, hogy fel- és elismerjük, hogy baj van, és merjünk segítséget kérni!

Intő jel, hogy mentális betegség fenyeget minket

Ha pedig nem ismerjük fel, és nem törődünk a mentális zavarainkkal, idővel súlyos következményekkel, depresszióval vagy szorongásos betegséggel fognak járni. Pedig vannak jelek, amiket, ha a saját bőrünkön érzünk, akkor bizony baj van.

• Ha gyakran vagyunk idegesek, ingerültek, sokszor ok nélkül, akkor ezt vegyük intő jelnek. Természetesen tudjuk, hogy a stressz nagyon is jelen van mindannyiunk életében, de ha átveszi az uralmat, azzal tönkre tudjuk tenni az egészségünket, és az emberi kapcsolatainkat is.
• Ha nehezen alszunk el, mert folyton jár az agyunk, vagy ha gyakran felébredünk és nem tudunk visszaaludni, szintén azt jelzi, hogy törődnünk kell mentális egészségünkkel.
• Ha nem tudunk a munkánkra, a családunkra, a jelenre figyelni, mert folyton a régi sérelmekre koncentrálunk, vagy aggódunk, az semmiképp nem mondható jó mentális állapotnak.
• Ha úgy véljük, nem vagyunk elég jók, sőt, talán nincs is nálunk szerencsétlenebb ember a világon, szintén eljött az idő, hogy segítséget kérjünk.

Szakemberhez fordulni egyáltalán nem szégyen, sőt, az egyetlen út, hogy jobban legyünk. Hogy visszanyerjük régi önmagunkat, és vele az irányítást az életünk felett. Nem vagyunk egyedül, akik ilyen problémával küzdenek, még ha úgy is hisszük. Természetesen, ha valamilyen kedvezőtlen változás állt be az életünkben, ami a mentális problémákat okozza, még nem feltétlenül kell rögtön szakemberhez fordulni, de amennyiben az érzések tartósnak bizonyulnak, mindenképp megéri törődni velük.

A bezártság fogságágban

A mentális betegségek számának emelkedésében a szakértők szerint a koronavírus-járvány is nagy szerepet játszik. [2] Sokunkban ekkor fogalmazódott meg, hogy mennyire védtelenek vagyunk, és mennyire védtelenek a szeretteink. A betegségtől való félelem gyakran alakult át rettegéssé, és ezen nem segített az sem, hogy mindent le kellett fertőtleníteni, és maszkot kellett viselni. Félni kellett élőtől és tárgytól egyaránt. Ez pedig nagyon sok szorongást idézett elő.

Sokaknak az anyagiak, a megélhetésük is kétségessé vált. Olyan szakmák tűntek el egy időre, amelyekről azt gondoltuk, a jég hátán is meg lehet velük élni. Így hát minden megkérdőjeleződött, ami addig betonbiztos volt. A pénzügyi stressz, a betegségtől való félelem, a megváltozott életritmusunk mind hozzájárultak ahhoz, hogy a mentális egészségünk veszélybe kerüljön.

Az alváshiány súlyos gond

Amikor szorongunk, nem tudunk pihenni, kikapcsolni. Nem csak akkor, amikor ébren vagyunk, hanem éjszaka sem, amikor ki kellene aludnunk magunkat. Egy át nem aludt éjszaka is súlyos következményekkel jár. Fáradtak, álmosak vagyunk, nem tudunk koncentrálni, sötétebb színben látjuk a világot és gyakran vagyunk feszültek a szeretteinkkel. De amikor ez hosszasan fennáll, akkor a mentális zavarok is nagyban erősödnek általa.

Éppen ezért fontos, hogy tudatosan tegyünk azért, hogy jobban aludjunk. Legyünk többet a szabadban, mozogjunk többet, igyunk kevesebb kávét, és inkább beszélgetéssel, mintsem a telefon nyomogatásával töltsük estéinket. Mert azon túl, hogy ha szükséges, szakemberhez fordulunk, saját magunknak is tenni kell azért, hogy a mentális egészségünk visszatérjen. Az út nem könnyű, de az első lépés megtétele a legnehezebb. Utána már csak a lendületet kell megtartani, ami elvisz minket a javulás és a boldogság felé.

Hogy minél jobban kezeld a stresszt, fordulj a FOCUS-L Triptofán kapszulához!