Napsütés és D-vitamin - Mit tesz a fény és a hiánya az agyunkkal?

Mindannyian éreztük már, hogy a napsütés jókedvre derít minket. Azt is megtapasztaltuk, hogy amikor borús az idő, a hangulatunk is könnyen azzá válhat. De vajon mi az oka ennek?

Miért fontos számunkra a fény?

Tudjuk, hogy a növények képtelenek életben maradni a napfény nélkül. A fotoszintézishez is szükségük van rá, így fény nélkül nem lennének képesek oxigént előállítani, és így mi sem tudnánk élni, ha nem lenne fény. De valahogy azzal mégsem vagyunk ennyire tisztában, hogy milyen hatással lenne ránk, ha nem lenne elegendő természetes fény.

Az, hogy mennyi természetes fény ér minket, óriási hatással van a testi és lelki állapotunkra.  Nem véletlen, hogy ősszel és télen sokkal több a rosszkedvű, depressziós ember, mint tavasszal és nyáron, amikor sokkal több napsütés ér bennünket.

Természetesen ezt a fajta fényt mesterségesen is pótolni tudjuk, és valamelyest segít is, de a mesterséges fény egészen biztosan nem lát el minket D-vitaminnal.

A napfény veszélyei

Az UV sugárzás káros hatásairól sokat hallani. Felgyorsítja a bőr öregedését, akár allergiás reakciókat is képes kiváltani, fokozza a bőrrák kialakulásának kockázatát, és a szemünket is rongálja. A hajunk színe is világosabb lesz a hatására, és bőrünk is hamarabb kiszárad a túlzott napozásnak köszönhetően.

A D-vitamin fontossága

A napfény azonban nélkülözhetetlen ahhoz, hogy egészséges életet tudjunk élni. Rögtön vissza is térhetünk a cikk elején említettekre, miszerint, ha nem lenne napfény, a növények nem lennének képesek fotoszintetizálni, és így nem lenne oxigén sem. Tehát, ha nincs napfény, nincs élet sem.

A napfény által D-vitamin termelődik, amely kulcsfontosságú a csontok, az izomzat, valamint az immunrendszer egészségének tekintetében. Segít csökkenteni a vastagbélrák kockázatát, fontos szerepet tölt be az elhízás, és a szív- és  érrendszeri megbetegedések megelőzésében is.

A D-vitamin zsírban oldódó vitamin, mely a szervezetben raktározódik. A D1-, D2- és D3-vitaminok tartoznak a D-vitamin gyűjtőnév alá. A szervezetünk számára leginkább a D3-vitamin fontos. A napfény UVB sugarának hatására a bőrben képződött D3-vitamin jut a szervezetbe. De akkor sem maradunk D-vitamin nélkül, ha éppen nincs lehetőségünk sütkérezni a napsütésben. Különféle tápanyagokkal is magunkhoz tudjuk venni a D3-vitamint, így ha elegendő tejterméket, tőkehalat, tőkehalmáj olajat, vagy tojást fogyasztunk, meg tudjuk emelni a D-vitamin szintünket.

Napsütéses időben elég fél órát kint lennünk, hogy a napi D-vitamin szükségletünket fedezni tudjuk. Azonban télen gondoskodnunk kell a pótlásáról, hiszen segítségével immunrendszerünk jóval kevésbé lesz kitéve a különféle vírusok és baktériumok okozta megbetegedéseknek.

Gyermekkorban különösen fontos a D-vitamin, hiszen óriási szerepe van a csontfejlődésben. A hazai szakemberek felnőttek esetében napi 1500-2000 Nemzetközi Egység D-vitamint ajánlanak. Amennyiben nem jutunk kellő mennyiségű D-vitaminhoz, annak hiánya több betegséget is elő tud idézni.

A D-vitamin-hiány legrégebben felismert következménye az úgynevezett angolkór. Az iparosodás éveiben az emberek nagyon rosszul tudtak csak táplálkozni, emellett igen magas volt a légszennyezettség szintje, ezért a szegények között tömegesen jelentkezett a betegség.

A D-vitamin hiánya a csontritkulás mellett daganatos betegségeket is képes előidézni, ezen kívül különféle idegrendszeri bántalmak, a cukorbetegség, az asztma és a szív-érrendszeri betegségek kialakulásában is szerepet játszik, nem is beszélve arról, hogy immunrendszerünk sincs kellőképpen felvértezve nélküle.

A D-vitamin hiánya okozza még a csontok gyengülését is, de előidézhet izomgörcsöket és a fogak is sokkal gyorsabban romlanak miatta.

A fény befolyásolja az alvást is

A napfény szabályozza az alvás és az ébrenlét ciklusát is, melyet cirkadián ritmusnak nevezünk. Ha ez a ritmus valamiért felbomlik, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Alvászavarokkal fogunk küzdeni, amelyek ki fognak hatni a testi és a lelki egészségünkre is. Nagyon könnyű megérteni, miért, hiszen éjszaka, a mély alvási fázisban tudjuk magunkat igazán kipihenni.  Ha nem tudjuk kialudni magunkat, az megzavarja az anyagcserénket, így megnöveli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. [1]

Amikor nem jutunk természetes napfényhez, speciális fényterápiával is befolyásolható a szervezet biológiai órája, azonban a hétköznapi fényforrások erre alkalmatlanok. A szemünk retinájára vetődő fény hatására a tobozmirigy alakítja át a szerotonin nevű anyagot, amelyet boldogsághormonnak is neveznek, melatoninná. Ennek termelődése függ a napszakok és az évszakok váltakozásától. A melatoninszint fontos szerepet játszik az alvás és az ébrenlét ritmusában, ezzel befolyásolja a hangulatunkat, a fizikai és szellemi teljesítőképességünket, sőt, ennél még sokkal többet is. Hatással van még a testhőmérsékletünkre és a zsíranyagcserénkre is, és hat a hormonháztartásunkra. Emiatt természetesen az immunrendszerünkre is óriási hatással van.

Mivel a nappali fény hatására a melatonintermelés csökken, fontos, hogy sötétben aludjunk. És ez az oka annak is, hogy nyáron, amikor sokkal tovább van világos, és sokkal többet van részünk napsütésben, sokkal fittebbnek és jobbkedvűbbnek érezzük magunkat. Ezért, mivel hosszabbak a nappalok, később is leszünk álmosak. Azonban ősszel és télen, amikor kevesebb a napfény, megnövekszik a melatonintermelésünk, így sokkal tovább szeretünk aludni, hamarabb leszünk álmosak, és a kedvünk sem túl fényes ilyenkor.

Így tehát, amikor kevés a fény, az agyunk üzenetet küld a tobozmirigynek, hogy indítsa be az alváshormon, vagyis a melatonin termelését, ezzel felkészítve szervezetünket az alvásra. Emiatt fontos, hogy ne aludjunk mesterséges fény mellett, sőt, ha lehet, húzzuk be a sötétítőt, és még a mobilunkkal se világítsunk, hiszen ezek mind meggátolnak minket a pihentető alvásban.

Ha ezt nem tesszük meg, az alvásunk jóval rövidebb ideig fog tartani, és nem lesz zavartalan és kellő módon pihentető, amely kialvatlansághoz vezet. A kialvatlanság hosszú távon előidézi a szervezet kimerülését, és korai elöregedéséhez vezethet. Azonban néha már egyetlen kialvatlan éjszaka is nagyon meg tud viselni bennünket testileg és lelkileg egyaránt. Ha pedig kialvatlanok vagyunk, hajlamosak leszünk a depresszióra, a fejfájásra, később fogunk tudni reagálni, és még a hormonszintünk is fel tud borulni.

Az alvászavar ezen kívül komoly fiziológiai problémák forrása is lehet. Növekszik hatására a stressz, és romlik a hosszú távú memóriánk, a rövid távú memóriánkba pedig hamis emlékek kerülhetnek. Ha túl keveset pihenünk, az rossz hatással van az ítélőképességünkre is, sőt, ha folyamatosan áll fent alvászavar, az idős korban hozzá tud járulni az agyzsugorodáshoz is.

A fény tehát építően hathat a testünkre és lelkünkre egyaránt, azonban fontos, hogy a mesterséges fény alkalmazásával ne vegyük át az irányítást, és ne nyújtsuk meg sem a nappalokat, sem az éjszakákat. Ha úgy élünk, ahogy a természet diktálja, sokkal kiegyensúlyozottabb és egészségesebb életünk lehet, mint ha megpróbálnánk mesterséges módon befolyásolni azt.

Gondoskodj a megfelelő D-vitamin szintedről a D3+K1+K2 vitaminnal!