Avagy kissé drámaiabban fogalmazva: „Eddig jöjj és ne tovább!” Mondjuk, azért a következő néhány sort még olvasd el, ha tudni szeretnéd, miért cselezheted ki az Alzheimer-kórt pihenéssel.
Bár Jób könyvében némileg más jelentéstartalma van a fenti idézetnek, mondanivalója a túlhajszolt emberek számára is megfontolandó: akármennyire is stresszesek a hétköznapok, bármennyire maga alá temet a munka, a háztartás, a magánélet, az agyadnak hosszú távon egyáltalán nem fog jót tenni, ha folyamatosan túl van terhelve, és nem biztosítasz elég időt magadnak a pihenésre.
Tartalomjegyzék:
- Mielőtt még azt gondolnád, hogy a túlterhelés jó is lehet…
- Pedig az agyadnak is kellene a feltöltődés
- Nemcsak mi mondjuk ezt, hanem a tudomány is
- Az alvásmegvonás hatásai
- Amikor az agyad felzabálja magát
- Amikor az agyad össze zsugorodik
Persze azt gondolnád, hogy ez még jó is lehet…
Hiszen ha a pihenésre fordított idő rovására egyre többet teljesítesz, akkor elérhetővé válik a munkahelyi előléptetés, hamarabb befejezed a házimunkát, és a családodról is gondoskodni tudsz. Azonban a helyzet nem olyan egyszerű, mint amilyennek első olvasásra tűnik.
A tudományos vizsgálatok ugyanis nem ezt igazolják: a túlzott igénybevételnek, az állandóan érkező ingereknek és információknak köszönhetően, az agynak nagyon ritkán van lehetősége arra, hogy valóban kipihenje magát, folyamatos stressz alatt áll. Közrejátszanak a stressz kialakulásában a felgyorsult hétköznapok, az állandóan jelenlévő teljesítménykényszer, és persze a digitalizációnak is megvan a maga áldatlan hatása.
Pedig az agyadnak is kellene a feltöltődés
Az alvás során különböző stádiumokon megy keresztül az agy, és mindegyikben más-más területe regenerálódik, készül fel az újabb napra. Vagyis az agyad sosem kapcsol ki: míg a tested és a többi szerved nyugalmi állapotban relaxál, az agyad akkor is dolgozik. Szóval mi is történik veled igazából az alvás során?
Természetesen az agykéreg is az alvás során regenerálódik, ez felel többek között a beszédért, és a kommunikációért, míg a parietális lebeny feladata az, hogy az egyébként különálló betűkből illetve szavakból összetett, értelmes gondolatok legyenek. Ha tehát nem alszol eleget, összefolyik a beszéded, artikulálatlan lesz a mondanivalód, már ha egyáltalán meg fogod tudni őket fogalmazni.
Emellett, az agy frontális lebenye felelős a mozgáskoordinációért, a döntéshozatalért, és az érzelmekért is, míg a temporális lebeny a hosszú távú memóriát kezeli. Emiatt fordul elő például az, hogy kevesebb alvással a kreativitás és a produktivitás is csökken.
Ebben az esetben a kreativitás alatt nem a művészeti hajlamokat kell érteni, hanem például azt, hogy meg tudsz-e oldani egy összetett feladatot, hogyan közelíted meg a problémát, lassabban döntesz-e a szokásosnál. Maga a döntési folyamatod lesz sokkal komplikáltabb, és hosszabb, ha nem aludtál eleget.
Egyébként pihenés hiányában, nemcsak az agyra tehető majd ki a megtelt tábla, mert a metabolikus rendszeredet is súlyos csapás éri.
Az agy amellett, hogy regenerálódik, olyan folyamatokat is felügyel, mint az anyagcsere, a testen belüli információ- és energiaáramlás. Gondoltad volna például, hogy ha nem pihensz eleget, akkor az az emésztőrendszeredre is hatással van?
Pedig így van: ilyenkor csökken az inzulinérzékenység, így a szervezet a bevitt tápanyagfölösleget nem feldolgozni, hanem elraktározni fogja – méghozzá zsírszövetek formájában. Fáradtan viszont az éhségérzeted is nagyobb lesz, és nemcsak többet fogsz fogyasztani, de zsírosabb, nehezebb ételeket kíván meg a szervezeted.
Nemcsak mi mondjuk ezt, hanem a tudomány is
A Mayo Clinic kutatása [1] alapján a folyamatos stressz, a fáradalmak hatására a test stresszválasz-rendszere egyszerűen túlterhelődik. Ez a rendszer figyeli és reagál a külső környezetből érkező veszélyforrásokra, és ha szükségét látja, jelzi a mellékveséknek, hogy szabadítson fel némi adrenalint és kortizolt, amivel az agyunk képes lehet felvenni a harcot a vélt támadással szemben.
Az adrenalin felel a pulzusszám, a vérnyomás, valamint az energiaellátás növekedéséért, míg a kortizol elsőszámú stresszhormonként növeli a vér cukorszintjét, valamint az agy glükózfelhasználását, illetve a károsodott szövetek helyreállításához szükséges anyagok mennyiségét.
Ennek a fokozott anyagfelhasználásnak viszont megvan az ára: a kortizol sajnos az immunrendszer figyelmét is elaltatja, ami így nem igazán tudja elvégezni a dolgát. Ez viszont komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában.
Ha a stresszválasz rendszered túlterhelődik, az alábbi problémákkal nézhetsz szembe:
- szorongás,
- depresszió,
- emésztési problémák,
- irrátibilis bélrendellenességek,
- hízás,
- fejfájás, migrén,
- szív- és érrendszeri betegségek,
- megnövekedett vércukorszint,
- magas vérnyomás,
- alvási problémák,
- memóriaproblémák,
- koncentrációcsökkenés,
- pánikroham,
- megnő a mentális betegségek kialakulásának kockázata.
De ez még csak a kezdet
Mert a krónikus alvás- és pihenéshiány következménye lehet még az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, és a demencia is. Legalábbis erre a következtetésre jutott Michele Bellesi, az olasz Marche Polytechnic University oktatója is, aki egereken vizsgálta az alvásmegvonás hatásait.
A kutatás során 3 csoportot vettek górcső alá. Az első csoport tagjai addig alhattak, ameddig csak szerettek volna, a másodikban levőket 8 órán át nem engedték aludni, míg a harmadik csoportot szinte a végkimerülésig hajszolták – őket 5 napig tartották éber állapotban. Természetesen a vizsgálat közben folyamatosan monitorozták az egerek agyműködését.
A kísérlet fókusza főként a gliasejtekre, illetve azon belül is annak két változatára, az asztrocitákra és a mikrogliasejtekre helyeződött. A gliasejtek a neuronokkal állnak szoros kapcsolatban, együttműködnek velük és szabályozzák őket, így az idegrendszer működésében fontos szerepet játszanak. Ezeknek a sejteknek az aktivitását egy másik gén felügyeli, ami alváshiány esetében fokozottabban működik a kelleténél.
Az asztrociták esetében ez azért problémás, mert ezek azok a csillag alakú sejtek, amelyek leépítik, mondhatni felfalják a feleslegessé vált agysejteket, miközben táplálékot, hulladékanyagokat, valamint idegi átvivő anyagokat szállítanak.
A mikrogliasejtek viszont pont az agy javításáért felelnek, mondhatni ezek a sejtek az agy karbantartói: elsőként válaszolnak a szerv sérüléseire, illetve betegségeire, eltüntetik a sérült sejteket, és felveszik a harcot az agyat megtámadó kórokozókkal szemben is.
Amikor az agyad felzabálja magát …
Háborítatlan alvás esetén az asztrociták a feleslegessé vált agysejtek lebontása, vagyis az úgynevezett agyi szinopszisok mindössze 6%-ában mutattak aktivitást, míg a 8 órás alvásmegvonással küszködő csoportban ez a mutató már 8%-os volt, az 5 napja nem alvók esetében pedig 13,5%, így egyre több veszik el az agyadból. [3]
Azt hitted, annál már nem is lehet aggasztóbb dolog, hogy az agyad gyakorlatilag elkezdi felfalni magát? Nos, tévedtél.
Ami ugyanis még a túlzott asztrocita-tevékenységen, és annak következményein is túltesz, az a mikrogliasejtek aktívabbá válása. Ez a jelenség ugyanis bizonyítottan közrejátszik az Alzheimer-kór kialakulásában , ahogy még számos más, agyi rendellenesség megjelenésében is.
… és még össze is zsugorodik
Legalábbis erre a következtetésre jutott Claire Sexton, az Oxford Egyetem kutatója. Az öregedés természetes velejárója az, hogy az agy zsugorodni kezd, és az évek múltával egyre kisebb és kisebb lesz. Azonban a kutató tanulmányából az is kiderül, hogy pihenés nélkül eléggé felgyorsul ez a folyamat.
Sexton ugyanis egy hosszabb, 3-5 éves periódus során vizsgálta mintegy 147 ember alvási szokásait. A vizsgált alanyok 20-87 év közötti emberek voltak, akiknek az agyuk MRI-s vizsgálata mellett, kérdőívek tömkelegét is ki kellett tölteniük az alvási szokásaikra, az alvás minőségére, és az alvás közben tapasztalt esetleges problémákra vonatkozóan. [4]
A vizsgálat pedig megállapította, hogy azoknál az embereknél, akik rosszul aludtak, vagy tartósan kialvatlanok voltak, gyorsabb ütemben zsugorodott mind a frontális, mind a parietális, mind a temporális lebeny, ami idővel a fent már bővebben kifejtett problémákhoz vezet.
Szóval a nagy kérdés még mindig az, hogy Te miért nem engeded meg magadnak azt a luxust, hogy nyáron jóval több időt fordíts a passzív, és az aktív pihenésre is? A szervezetednek, főleg az agyadnak egyszerűen szüksége van rá! Nem mellesleg, a jó időnek, a temérdek szabadtéri programlehetőségnek, de egy jó kis könyvnek nehéz lehet ellenállni, nem igaz? Ne kínozd hát magad tovább, pihenj egy jót!
[1] Mayo Clinic: Chronic stress puts your health at risk
[2] New Scientist: The brain starts to eat itself after chronic sleep deprivation
[3] New Scientist: Lack of sleep linked to Alzheimers
Ha pedig úgy érzed, hogy ráférne egy kis polírozás az agyadra, próbáld ki az Agyserkentő Prémium csomagunkat! Hidd el, nem lesz rossz választás!
