A rágózás ugyanis tud egészséges is lenni. Persze a fogaid épsége érdekében válassz cukormentes változatot, de ne mondj le a rágózásról, mert sok szempontból nagyon jó hatással lehet rád!
Egy kis rágógumi történelem
A rágógumi és a rágózás hosszú évezredek óta az emberi kultúra része. Ezt nagyon sok tárgyi bizonyíték is alátámasztja. Bár az első rágók egyáltalán nem hasonlítottak a napjainkban népszerű termékekre, a céljuk ugyanaz volt. Nem az étel elfogyasztása miatt rágtak, hanem magáért a rágásért, illetve annak pozitív hatásai miatt.
A legrégebbi rágógumit a finn Kierikkiben találták, és körülbelül 6000 éves. Nyírfakéreg-kátrányból készült, melyet nem csupán rágásra használtak, hanem ragasztásra is. Az észak-amerikai indiánok a lucfenyő gyantáját rágták, kifejezetten a száj higiéniájának megőrzése miatt.
A különféle fagyanták mellett leveleket, gyökereket és egyéb, a közvetlen környezetükben megtalálható anyagokat is rágtak az emberek, így az eszkimók a bálnazsírt, a kínaiak ginseng gyökeret, az afrikaiak pedig kóladiót. A ma ismert rágógumit az Egyesült Államok találta fel számunkra.
John Bacon Curtis hozta először kereskedelmi forgalomba az akkor még a lucfenyő gyantájából készült rágóját 1848-ban, New Englandben. A lucfenyőgyantát azóta egyéb anyagok szorították ki.
A rágógumi rugalmas állaga lehetővé teszi, hogy buborékot fújjunk belőle. Az első, erre alkalmas bubble gum feltalálására 1928-ig kellett várni. A kifejezetten lufifújásra használt rágó kevésbé ragadós, mint hagyományos társai.
A rágó azóta a száj lehűtésére is szolgál. A benne található édesítőszerek feloldódnak a nyálban, hőt vonnak el a környezetüktől, függetlenül annak mentoltartalmától. A rágó nem csupán élelmiszer, de kulturális jelenség is. A második világháborúban az amerikai katonák komoly cserekereskedelmet folytattak vele, hiszen a rágózás maga volt a nyugati életérzés.
Milyen hatással van rád a rágó?
A rágógumi cukortartalma nem tesz jót a fogaknak, de ezt leszámítva, nagyon is jótékony hatással van ránk. Segít az összpontosításban, és a stresszt is hatásosan képes csökkenteni. [1] Sőt, még a fogyásban is segíthet!
Ahhoz, hogy tökéletesen kiaknázd a rágógumi adta pozitív hatásokat, semmiképp ne használj cukrot, vagy mesterséges édesítőszert tartalmazó rágót. A cukor ugyanis árt a fogaknak, és szuvasodást okoz. Ellenben a cukor- és mesterséges édesítőszerektől mentes rágó segít tisztán tartani a fogaidat akkor is, amikor nincs lehetőséged fogat mosni. Eltünteti a fogakról a lepedéket és friss leheletet biztosít számodra. A rágózás fokozza a nyáltermelést, így a lepedék nem tud megtelepedni a fogaidon. Emellett erősíti a száj öntisztító mechanizmusát. A száj egészséges PH értékét is megőrzi, mivel a nyállal kiválasztott semlegesítő molekulák csökkentik a savképződést.
A xilittel édesített rágógumi kifejezetten jó választásnak bizonyulhat, hiszen sokat tesz a jó leheletért, és a fogakat sem károsítja. A xilit, amellett, hogy jó leheletet biztosít, elpusztítja a fogszuvasodást okozó baktériumokat, és a fogzománcot is védi. Egy tanulmány szerint a xilit tartalmú rágógumi fogyasztása 75%-kal csökkentette a lepedéket okozó baktériumok számát.
De ez még nem minden. A rágózás kiváló eszköz a stressz leküzdésére is. A rágás ugyanis csökkenti a kortizol szintet, ami a stressz kialakulásáért felel. Egy egyetemi diákokon végzett kísérlet bebizonyította, hogy kétheti rágózás jelentősen csökkentette a stresszt és növelte az éberséget a diákok körében. Ez nem is csoda, hiszen már jóval korábban is felfigyeltek a rágózás nyugtató és figyelemelterelő hatására. Éppen ezért már az I. világháború folyamán is alkalmazták a fronton harcoló katonák feszültségoldására. A folyamatos szájmozgás hatására ugyanis az agy vérellátása fokozódik, segítve ezzel a koncentrációt.
De nem csak a koncentrációra és az éberségre, hanem az agy egyéb tevékenységeire is jó hatással van. A rendszeres rágózás ugyanis javítja a memóriát és a döntéshozatalt is jelentős mértékben megkönnyíti. Ráadásul a kísérletek alapján a hatása nagymértékű, hiszen rövid távon 24%-kal, míg hosszú távon 36%-kal lettek jobbak a diákok eredményei a rágógumi rágásának hatására. Azonban a hatás úgy tűnik, a rágógumi kiköpésével együtt múlik el, hiszen a jobb eredmények csak azalatt az idő alatt jelentek meg, míg maga a rágógumi rágás folyamata tartott. Utána már nem voltak kimutathatóak.
A rágózás a fogyásban is segít. Azok, akik folyamatosan rágógumit rágnak, átlagosan 19%-kal több kalóriát égetnek el, nem rágózó társaikhoz képest. Ez körülbelül 300 – 400 kalóriát jelent. Ráadásul a rágózás felszabadítja a GLP-1 peptidet, amely jelentősen csökkenti az étvágyat. Nem véletlen ez, hiszen amikor rágunk, az agyunk úgy érzi, élelmet veszünk magunkhoz, így egy idő után nem érzünk éhséget. Mivel az agyad azt hiszi, éppen a falatozol, a rágózás hatására elindulnak az emésztési folyamatok és elkezd termelődni a gyomorsav. Ha ez túl gyakran történik meg, akkor azonban gyomorfekély is kialakulhat, mert a felgyülemlett gyomorsav elkezdi marni a gyomor falát. Így a rágózásra is igaz, ami minden másra is, hogy a jóból is megárt a sok, tehát fontos a mértékletesség. Szintén a kárára lehet írni, hogy a folyamatos rágás következtében a rágóízület elfárad, és a száj nyitásakor az állkapocs megfájdulhat.
Erre figyelj a rágóválasztásnál
Ahogyan azt már írtuk, a cukor és a mesterséges édesítők nem tesznek jót a fogaidnak és a szervezetednek sem. A különféle mesterséges édesítőszerek közül az aszpartám az egyik leggyakoribb. Ez nagyon megosztja a kutatókat, mert sokak szerint rákkeltő hatása van. Szintén hasonlóan vélekednek sokan a BHT nevű tartósítószerről, mely szintén gyakori alapanyaga a rágógumiknak. A Titán dioxidot színezőanyagként használják a rágóknál, mely szintén nem túl egészséges.
Ha a gyerek rágózik
Fontos, hogy már kiskorban is a cukor- és mesterséges édesítők nélküli rágókhoz szoktassuk hozzá gyerekeinket, hogy később se hiányolják a rágózáskor az édes ízeket. Bár sok iskolában tilos a használata, nem árt, ha az étkezések után elrág egyet, hiszen ezzel sokat tehetünk a fogai egészségéért akkor is, amikor az iskolaidőben nincs lehetősége kimenni a mosdóba és megmosni a fogát. Ha a suliban egyébként nem szívesen látott vendég a rágó, akkor az étkezést követően pár perc rágás után köpje ki. Így a lepedék is eltűnik a fogairól az étkezést követően, és a friss lehelete is biztosítva lesz.
Arra is hívjuk fel a gyermekek figyelmét, hogy futás és egyéb mozgás során ne legyen rágó a szájukban, hiszen azt könnyen lenyelhetik, illetve félrenyelhetik. Amikor pedig végeztek a rágóval, már kis korukban tanulják meg, hogy annak helye egy zsebkendőbe csomagolva a szemetesben van. Így talán idővel kikopik az a szokás, hogy az elhasznált rágót asztal aljára, székre, vagy egyéb helyekre ragasztva találjuk, sokunk bosszúságára.
Ha szeretnéd rágóval levezetni a stresszt, próbáld ki a WUG termékcsalád rágóit.
[1] https://daveasprey.com/why-chewing-gum-is-a-surprisingly-powerful-biohack/
