A gomba kedvelt étel, része az erjedési folyamatnak, néha mérgező, de vajon növény, esetleg állat? Meglepő, hogy mennyi mindent nem tudunk róla!

Tudod, mi az a gomba?

A gomba nagyon népszerű étel, habár tudjuk, hogy óvatosan kell bánni vele, hiszen akadnak közöttük mérgezőek is, szép számmal. Akár az életünkbe is kerülhet, ha rosszul döntünk, és ehetőnek hiszünk egy mérgező példányt.

De a gombák között akad olyan is, amelyik szabad szemmel nem is látható, és különféle betegségeket okoz. De vajon mi is tulajdonképpen a gomba? Növény, állat, vagy valami egészen más?

A ma ismert gombafajok számát nagyjából 1,5 millióra becsülik.

[1] A gombák jóval többet jelentenek számunkra, mint hogy kirántjuk és megesszük őket. A gombáknak az élővilágban is kiemelt szerepük van. Amellett, hogy a nem mérgező, tehát fogyasztásra alkalmas fajtái kiváló táplálékforrást jelenthetnek, más típusai gyógyító tulajdonságokkal bírnak, ismét egy másik csoportjuknak igen fontos szerepe van a szerves anyagok lebontásában. Akadnak a gombák között paraziták, amelyek élősködnek a gazdaszervezeten, de olyanok is, amelyek szimbiózisban élnek vele.

Sőt, a gombák olyannyira titokzatosak, hogy nagyon sokáig azt sem tudták róluk, tulajdonképpen növények vagy állatok. Ez a kérdés azóta sem dőlt el egyértelműen. Ami azonban a növényekhez tartozásukat indokolja, hogy helyhez kötöttek, spórákkal szaporodnak, és hogy egész életükben növekednek. De vannak olyan tulajdonságaik is, amelyek miatt inkább az állatokhoz lehetne sorolni őket, hiszen nincs bennük klorofill, azaz zöld színtest, heterotróf táplálkozásúak, vagyis a táplálkozásuk során szerves anyagokat használnak fel és kitint tartalmaz a sejtfaluk.

És hogy mi lett a döntés a gombák hovatartozásával kapcsolatban? A gombák olyannyira különlegesek, hogy a velük való elbánás is az, hiszen hosszas vitákat követően végül a gombák egy külön „országot" kaptak, tehát a tudomány mai állása szerint se nem növények, se nem állatok.

A gombák különleges világa

A hivatalos megfogalmazás szerint a gombák olyan valódi sejtmaggal rendelkező egy- vagy többsejtű, fonalas felépítésű élőlények, amelyek nem tartalmaznak fotoszintetizáló pigmenteket (klorofillt), hanem energiaszükségletüket kész szerves anyagokkal elégítik ki.

Például, ha sütöttünk már valaha kenyeret, akkor egészen biztosan használtunk már élesztőt. Az élesztő is egy gomba; a sör és a bor éréséhez is szükség van rájuk. A krumpli penészesedéséért szintén a gombák felelnek. Sőt, a szőlő peronoszpórás fertőzéséért is. De egészen biztosan láttunk már pár reklámot a TV-ben, ahol a különféle gombák ellen ajánlottak krémeket, tablettákat, hiszen számos betegségért is felelősek. De ha már itt tartunk, az ellenkezője is igaz rájuk, hiszen a gyógyításban is sokat köszönhetünk nekik, ugyanis a gombáknak köszönhető az antibiotikum előállítása is. A gombákkal való kutatások pedig nem állnak meg, így folyamatosan tudhatunk meg újabb és újabb tulajdonságokat velük kapcsolatban, amelyek innovatív hasznosítási formákat eredményezhetnek.

Amit a gombákról még tudni érdemes

• Táplálkozásuk szerint vagy szaprofiták, azaz korhadékokat, az elpusztult élőlények maradványait fogyasztják, vagy mikorrhizásak, gyökérkolonizálóak, azaz a gyökerén keresztül szimbiózisban élnek egy gazdanövénnyel, vagy pedig az élő gazdaszervezetet lebontandó szerves anyagként hasznosító paraziták. [2]
• Szaporodásuk a szél által széthordott spórákkal történik.
• Kutatásukkal a mikológia foglalkozik.
• A gombák a szerves anyagok lebontása révén fontos szerepet játszanak az ökoszisztémákban, a szén, valamint más elemek körforgásában.
• Az emberek már az őskorban is fogyasztották a gombákat, később pedig rájöttek, hogy kiválóan felhasználhatják azokat a tészták kelesztésénél, a sör és bor erjesztésénél is, sőt, még a gyógyszeriparban is kimagaslóan teljesítenek.
• Sajnos azonban nem csak jó tulajdonságaik vannak, hiszen sok gombafaj okozhat fertőző megbetegedéseket, mikózisokat. A gombák mérgező vegyületeikkel is meg tudják betegíteni a fogyasztóikat, akár mérgező mivoltuk, akár a tárolt élelmiszerek penészedése révén.
• Egyes gombafajok pszichoaktív anyagokat termelnek.

A hallucinogén-, vagy varázsgombák

A gombák között akadnak olyanok is, amelyeknek az LSD-hez hasonló, hallucinogén hatása van. A köznyelvben „varázsgombának” nevezett gombákat akár nyersen is fogyaszthatják, de készíthetnek belőle teát vagy süteményt is. A hallucinogén gombákat általában megrágják és lenyelik, hiszen nem kell túl sokáig a szájban tartani ahhoz, hogy kifejtsék hatásukat. A gomba hatóanyagai a nyálkahártyán át akár 10 perc alatt is könnyedén felszívódnak, azt pedig, hogy kiből mit váltanak ki, nem lehet tudni előre.

Vannak olyanok, akiknél a hatása akár több órán át is fennállhat. Ilyenkor a fogyasztó nem tud magáról, így azt sem érzékeli, mit tesz, vagy mit tesznek vele. Mint ahogyan azt sem lehet előre tudni, hogy egy ilyen varázsgomba milyen károkat tesz a fogyasztójának szerveztében. Ráadásul a fura utazásból nem lehet kiszállni, akkor sem, ha közben rosszul érezzük magunkat, egészen addig, míg fel nem szívódott a szervezetünkben.

A varázsgombák hatása legjobban az LSD-hez hasonlítható, és az agy szerotonin receptoraira hat. [3] A fogyasztás után először fizikai rosszullét, émelygés, pupillatágulat, szédülés, fázás jelentkezik, amelyet emelkedési fázisnak neveznek. Ezután kerül sor a következő szakaszra, amit "utazás" fázisnak neveznek. Ez a varázsgomba elfogyasztás után körülbelül 30-60 perccel jelentkezik. A gomba felhasználói ekkor magasabb szellemi dimenziókba jutást tapasztalhatnak. Nem véletlen, hogy a sámánok is alkalmazták ezeket a gombákat, és az indián törzsek szertartásai során sem voltak ismeretlenek.

Habár a gomba fogyasztása testi függőséget nem alakít ki, pszichés függésbe kerülhetünk tőle. Ráadásul igen könnyű túladagolni. A gomba fogyasztása járhat hányással, rosszulléttel, de a testi tünetek mellett nagyon komoly pszichés hatásai is vannak. A varázsgomba fogyasztásának hatására megszűnhet az önkontroll, és ha nincs senki, aki a fogyasztó mellett lenne és vigyázna rá, akár önveszélyessé is válhat, hiszen képzelheti azt a gomba hatására, hogy repülni tud.

A varázsgomba fogyasztása sokak számára lehet vonzó kaland, de sajnos mindig fennáll annak a veszélye, hogy ez az utazás minden lesz, csak csodálatos nem. A felhasználója ugyanis könnyen lehet, hogy borzalmas élményt fog szerezni általa, hiszen a gomba bármilyen, eddig észre nem vett pszichológia problémát felerősíthet. Ez pedig nem múlik el a gomba hatásával együtt, hanem sajnos utána is megmarad a felhasználójának tudatában, amely később komoly mentális problémák kialakulásához vezethet.

Ez az utazás tehát veszélyes, de ha gombáról van szó, számtalan veszélytelen élményt tud okozni nekünk. Gondoljunk csak a finomabbnál finomabb ételekre, amelyeket készíthetünk belőle, akár a gombaleves, a rántott gomba, vagy gondoljunk a különleges zamatú szarvasgombára, amelyet disznók vagy kutyák segítségével szoktak megkeresni.

A gombák világa, habár nem teljesen ismeretlen, egészen biztos, hogy tartogat még számunkra meglepetést, így hát érdemes figyelemmel kísérni a legújabb kutatásokat.

Próbáld ki a Süngomba kapszulát, amelyik az egyik legjobb nootropikum, ha mellékhatás mentes agyserkentőt keresel!