TikTok, az újabb őrület – milyen hatása van a közösségi oldalaknak az emberi kapcsolatainkra?

A digitalizáció rohamléptékű fejlődésének köszönhetően a közösségi oldalak száma is egyre gyarapodik. Ember legyen a talpán, aki egyrészt nyomon tudja követni a legújabb és legfelkapottabb platformokat, másrészt még arra is van ideje, hogy egyiken-másikon tevékenyen fent legyen. A legújabbnak tekinthető őrület most a TikTok, főként a fiatalok körében. Azonban ez a felület nem csupán a cuki 15 másodperces videókról szól, hanem akár a bullying melegágya is lehet. Többek között.

Azt talán mondanunk sem kell, hogy nemcsak az internet sötét bugyraiban, de a közösségi oldalak útvesztőiben is érhetnek minket olyan tapasztalatok, amelyek komoly – olykor pozitív, olykor negatív – hatással vannak az életünkre.

Hiszen mindannyiunknak megdobban egy kicsit a szíve, amikor látjuk egy széleskörű közösségi összefogás jótékony eredményét, ugyanakkor a dark web és a bullying jelensége miatt se magunkat, se a gyerekeket nem érezhetjük teljes biztonságban.

Az internet és a közösségi oldalak veszélyes játszótérnek bizonyulnak

Azt már számos tanulmány bebizonyította, a közösségi oldalak hatása nemcsak a társas kapcsolatainkat illetően figyelhetők meg, de pszichológiai értelemben sem elhanyagolhatóak. Ráadásul, még az agyunkra is hatással vannak.

A Psychology Today[1] a Bustle[2] írásai például 5 olyan változásra hívják fel a figyelmünket, amiket a közösségi oldalaknak „köszönhetünk”:

1. Függőség:

Neked is ismerős az az érzés, hogy egyszerűen muszáj megnézned mi történt Facebookon? Hogy szinte kötelezőnek érzed megnézni a barátaid vagy a kedvenc influencered Instagram sztoriját? Hogy még alvás előtt is a hírfolyamot görgeted, vagy Youtube videókat nézel?

Hogy már a családtagjaiddal és a barátaiddal is inkább a közösségi oldalakon tartod a kapcsolatot, a személyes megjelenés helyett? Hogy a telefonod és a Facebook, az Instagram, a Snapchat, a Youtube vagy a TikTok az első dolog, amit közvetlenül ébredés után lecsekkolsz? Akkor jó eséllyel te is függő vagy és érzed a kényszert arra, hogy minden szabad percedet, vagy akár a munkaidőt és a családdal töltött lopott órákat a közösségi média ellenőrizgetésével töltsd.

Ez nemcsak azért káros, mert az igazán fontos dolgoktól veszi el az értékes perceket, de azért is, mert a különböző influencerek, híroldalak, trendek olvasgatása közben szép lassan leszoksz a gondolkodásról és az önálló véleményalkotásról.

2. Koncentrációzavar:

Ez szorosan kapcsolódik az előbbi példához, hiszen ezeken a felületeken annyi információ, hír, kép, értesítés, történés zuhan ránk, hogy egyszerűen képtelenség tartani velük a lépést. Éppen ezért érezzük a késztetést arra, hogy folyamatosan görgessünk és informálódjunk, akár a munkaidőben, akár az iskolai tanórák, egy orvosi vizsgálat, utazás vagy akár vezetés közben is.

Persze emellett vegyük hozzá még azt is, hogy a hatékonyság is rosszabb lesz, hiszen a figyelemelterelés miatt nehezebben tudunk az egyik feladatról a másikra váltani.

3. Alvászavar:

A függőségből és az ebből adódó állandó készültségből ered, hogy éjszakába, esetleg hajnalba nyúlóan nyomkodjuk a lájkokat még akkor is, ha kora reggelre van állítva az ébresztő. De még akkor is felébredünk egy értesítésre, ha az lehalkítva, rezgő üzemmódban érkezik, ezt egyébként fantomvibrációs szindrómának hívják és az idegrendszer túlérzékenységét, túlzott éberségét takarja. Hogy az okostelefonok által kibocsátott kék fényről pedig már ne is beszéljünk. Ilyenkor támad az inszomnia, a krónikus fáradtság és a stressz is.

4. Mentális zavarok, testi következményekkel:

Egyrészt a közösségi média hamis világot mutat be, viszont addiktív jellege és a társas interakciók lehetősége miatt az agy jutalomközpontja is beindulhat. Például, ha posztolunk valamit és jóleső érzéssel tölt el a lájkok száma akkor a jutalmunkat már megkaptuk, hiszen kivívtuk a közösség elismerését.

Azonban, ha másokhoz kezdjük el mérni magunkat és kevésnek találjuk a kedvelők számát, vagy megsértődünk azért, mert a barátaink nem tetszikelték valamelyik posztunkat, az konfliktusokhoz vezethet mind az online térben, mind a valós emberi kapcsolatainkban, mind mentálisan. Jellemző probléma lehet a depresszió, valamint a fokozott mértékű stressz is.

Ilyen esetekben ugyanis egyre több dopamin szabadul fel az agyban, ami életre hívja és állandósulni látszó állapot esetén folyamatosan ébren is tartja a szervezet stresszválasz-reakcióját. Ennek során emelkedik a vérnyomás, több glukóz szabadul fel a szervezetben, ami hosszú távon szív- és érrendszeri panaszokhoz, cukorbetegségekhez vezethet.

5. Teret enged a bullyingnak:

A közösségi oldalak moderálási irányelvei elvben elég szigorúak és tiltják a zaklatás minden formáját. Azonban a moderálási gyakorlatban már erősen függ az adott magán- vagy céges profil kezelőjétől, habitusától és persze attól, hogy az adott site adminisztrátorainak mennyire van kapacitása a bejelentések kezelésére, kivizsgálására, főleg akkor, ha a zaklató vagy zsaroló üzenet nem kommentként, hanem privát módon, üzenetben érkezik.

Az információáramlás- és vélemény szabadság miatt nagyon nehéz kontroll alatt tartani az elszabaduló indulatokat, amiket csak fokoz az arctalanság lehetősége és az online tér biztosította távolság.

Az, hogy a zaklatónak nem kell személyesen jelen lennie ahhoz, hogy kiélhesse zsigeri rosszindulatát, hanem az otthona kényelméből is folytathatja bántalmazó viselkedését. A bullying jelensége ellen még egyetlen közösségi oldal sem tudott 100%-os hatékonysággal fellépni.

A fentiek a TikTokra fokozottan érvényesek

A TikTok esetében elmondhatjuk, hogy rövid pályafutása során, hatalmas népszerűségre tett szert. Bár a közösségi oldal csupán 2016-ban kezdte meg működését[3] – elsősorban Kínában – hamar világuralomra tört. Mára már 500 millió userrel büszkélkedhet és főként a Z-generáció körében vált az egyik legkedveltebb platformmá.

Ami igazán megdöbbentő és pontosan rávilágít arra, hogy mekkora szükség lenne megtanítani a gyerekeket és a fiatalokat a felelős internethasználatra, az az Inqurier magazin egyik cikkében[4] olvasható dilemma: tinédzserek minden további nélkül beszélnek a 15 másodperces videókban mentális problémáikról, a szexualitásukról, esetleges abúzusokról, családon belüli erőszakról, hogy csak a keményebb témákat említsük.

Ezzel a kitárulkozással pedig vannak olyan felhasználók, akik visszaélnek egy zaklató, bántó komment erejéig, amivel tovább fokozhatják a már meglévő mentális problémákat. Vagy akár maga az oldal is kiválthatja őket, ha egy teljesen normálisnak mondható kontent alatt gyűlik össze trollhadsereg.

Éppen ezért ajánlott mindig odafigyelni arra, hogy mikor, mennyi időt töltünk az egyes közösségi oldalakon, legyen szó akár a Facebookról, Instagramtól vagy most épp a TikTokról. Nem szabad hagyni, hogy elvonja a figyelmünket a valós emberi kapcsolatainkról, mert ahogy olvashattad, az életünk számos területén okozhat súlyos károkat.

Ha mégis felmerészkednél valamelyik platformra, vértezd fel magad a kihívásra: szűrd a tartalmakat és az ismerősöket is, de szabj határt annak is, hogy a szabadidőd mekkora részét vagy hajlandó ezekre a felületekre áldozni. És időben vedd fel a harcot a közösségi stressz ellen a Ginzenggel, a Bakopával vagy a Kurkuminnal.